STS-135: Az utolsó Space Shuttle küldetés indulása elé

Amennyiben a technika ördöge nem szól közbe, és az időjárás is együttműködőnek bizonyul, a holnapi napon útjára indul az STS-135 küldetés. Az emberiség első többször felhasználható űrhajójának búcsúrepülése küszöbön áll.

Az STS-135 felszállása lényegében csak az obiter egységek, tehát a szűkebb értelemben vett űrrepülőgépek búcsúját jelenti. A NASA vezetése meghozta a döntést: a Shuttle-alapú alternatíva győzött a Space Launch System (SLS) számára felvázolt három lehetőség közül. (Amint meglesz a hivatalos bejelentés, külön cikkben is beszámolunk majd a döntésről.) Ez tehát azt jelenti, hogy a szilárd tüzelőanyagú gyorsítórakéták, az űrrepülőgépek főhajtóművei, illetve a külső hajtóanyagtartály – módosítva ugyan, de – tovább fog „élni” az Egyesült Államok következő nagyszabású hordozórakétájában. Így tehát kijelenthetjük azt, hogy az STS-135 csak az orbiterek hattyúdala lesz. A Space Shuttle pályára állító rendszere egy kis „pihenés” után, még ebben az évtizedben önálló hordozórakétává továbbfejlődve vissza fog térni, és végre-valahára embereket fog szállítani az alacsony Föld körüli pályán túlra…

Feldereng a jövő: a végül nyertes Shuttle-alapú SLS dizájn egyik változata. (Kép: NASA)

Ha megengednek egy személyes gondolatot: véleményem szerint az STS-135 repülése semmilyen szinten sem tekinthető szomorú eseménynek. Még ha az űrrepülőgép-rajongók (egykor magam is az voltam) szemszögéből tekintem, akkor sem. Ellentétben az Apollóval, amelyet fájdalmasan rövid karrier után „ítélt halálra” az USA vezetése, a Space Shuttle bőven kapott időt a bizonyításra. (Az első embert szállító Apollo űrhajó 1968 októberében, az utolsó 1975 júliusában repült. Ez az alig hét év sokkal de sokkal rövidebb idő, mint az STS-1 és az STS-135 repülése között eltelt több mint harminc év…) Másfelől maga az űrrepülőgép, mint űrhajótípus nem fog eltűnni: a SpaceShipTwo illetve a Dream Chaser csak két példa a jelenleg fejlesztés alatt álló űrrepülőgépek közül. A Space Shuttle hosszú és tartalmas „életet élt le”, nem fiatalon érte az értelmetlen és tragikus „halál”. Most eljött az ideje, hogy méltóképpen búcsút vegyünk tőle. Remélhetőleg az STS-135 küldetésének követése szép és ünnepélyes alkalmat ad majd erre nekünk, a hivatásos űrkutatóknak és a hobbi-űrrajongóknak is.

(Kép: NASA / Kim Shiflett)

Az utolsó, százharmincötödik Shuttle repülés holnap, július 8-án veszi majd kezdetét (remélhetőleg, bár az időjárás még közbeszólhat), és a jelenlegi repülési terv szerint július 20-áig tart majd. Eme 12 napos küldetés lesz az Atlantis űrrepülőgép harmincharmadik, végső űrutazása. Négyfős személyzete a következő: Chris Ferguson parancsnok, Douglas Hurley másodpilóta, Sandra Magnus és Rex Walheim küldetésspecialisták. A misszió fő feladata ellátmány és tartalék alkatrészek felszállítása a Nemzetközi Űrállomásra a Raffaello többcélú logisztikai modul segítségével. Az utolsó űrsikló-személyzet nem fog űrsétát tenni, a repülés ideje alatt szükséges egyetlen járművön kívüli tevékenységet az űrállomás alapszemélyzete fogja elvégezni.

Jó szelet, Atlantis!

Kapcsolódó cikkek:
Space Shuttle: végső visszaszámlálás
A szenátus rakétája (1. rész)
A szenátus rakétája (2. rész)
A szenátus rakétája (3. rész)
Amerika új űrrepülőgépe

Kapcsolódó linkek:
STS-135 információk (Spaceflight Now)