Sci-fi és jövő címmel workshopot rendezett pénteken a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő Távoli Jövő Kutatócsoport.
"A workshop szervezésekor abból indultunk ki, hogy a science-fiction tanulmányozása - adott esetben - tudományos szempontból is hasznos lehet. Nem véletlen, hogy a European Space Agency nemrégiben tanulmányt készített arról, hogy miként lehet a tudományos-fantasztikus regényekben található innovatív gondolatokat az ûrkutatásban felhasználni - amibõl azonban még nem következik, hogy minden science-fiction tanulmányozásra érdemes." - szerepel a Távoli Jövő Kutatócsoport honlapján.
A délután kettő órakor kezdődő rendezvényt Dr. Hronszky Imre egyetemi tanár nyitotta meg. A workshopon a kutatócsoport tagjai rövid előadásokat tartottak, amelyeket egy-egy közel tíz perces vita követett. Tóth Attiláné dr. az utópia és a valóság kapcsolatáról beszélt, Michaleczky Péter, az Átjáró főszerkesztő-helyettese a tudományos-fantasztikus sci-fi magyarországi történetét tekintette át, Bak Árpád egy, a NASA-nak is dolgozó transzhumanista művész pályáját és tevékenységét mutatta be.
Rövid szünet után következtek a különböző science-fiction műveken alapuló előadások. Bacsárdi László a terraformálás technikai lépéseit és társadalmi hatásait ismertette. Nagy Gergely a féreglyukakon keresztüli utazás vizíójával foglalkozott, míg Dobrádi László a különböző csillagháborús terveket és az űrhadviselés lehetőségeit tekintette át.
Az este hatig tartó programot Dr. Galántai Zoltán zárta, akinek "Fogunk-e háborúzni az idegenekkel?" című előadása a workshop honlapjáról letölthető.
űrvilág.hu
Kapcsolódó cikkek:
Felhívás a Naprendszer zászlajának megtervezésére
Kapcsolódó linkek:
Távoli Jövő Kutatócsoport
