Február 3-án jelent meg a Regiomontanus-bélyeg és ez alkalmomból konferenciát is rendeztek a Bélyegmúzeum Asztro-trilógia kiállításához kapcsolódóan.
Sőt mi több, az Űrvilág januári négyfordulós rejtvényjátékának nyertesei is itt, ünnepélyes keretek között vehették át Nikodém Gabriella igazgatótól a Bélyegmúzeum által felajánlott nyereményeiket: egy díszes oklevelet, az aznap újonnan kibocsátott 550 éve érkezett Magyarországra Regiomontanus postabélyeg elsőnapi borítékját a tervező grafikusművész, Kara György saját kezű aláírásával, valamint a Bélyegmúzeumba érvényes családi belépőt.
A bélyeg, az elsőnapi boríték, valamint a Bélyegmúzeum Asztro-trilógia kiállításának grafikai tervezését végző Kara György az Űrvilág többi olvasójáról sem feledkezett meg, egy borítékot nekik dedikált.
A nemzetközi tudománytörténet reneszánsz kori nagy alakjáról, a néhány évig Magyarországon is dolgozó Regiomontanusról eddig még nem jelent meg bélyeg. A hiányt most pótló Magyar Posta ismertetőjéből idézünk: Regiomontanus (1436–1476; eredeti neve Johannes Müller) matematikus, csillagász, asztrológus. A kor szokása szerint szülővárosának, a frankhoni Königsbergnek latin nevét vette fel. Évekig élt és dolgozott Budán, és Mátyás király iránti tiszteletből a budai királyi palotán áthaladó délkört vette alapul csillagászati számításaihoz. Ez volt a budai délkör. Csodagyerek volt, 11 éves korától kezdve Lipcsében, majd Bécsben matematikát és csillagászatot tanult, 12 éves korában már bolygópályákat számított. Megbízták Ptolemaiosz Almagest c. munkájának kritikai fordításával, amit később Kopernikusz és Galilei tankönyvként használt. Ugyanebben az időben keletkezett a háromszögekről szóló műve. Mátyás király meghívására a pozsonyi egyetemen adott elő, ahol fél évszázaddal Kopernikusz előtt már a Föld mozgását tanította, illetve azt, hogy miként kell az égboltozat látszólagos mozgását időmérésre használni. 1467-ben Magyarországra utazott, ahol Esztergomban, Vitéz János palotájában csillagvizsgálót rendezett be. 1468–71 között Mátyás király udvarában élt, ahol a Corvina könyvtár görög kéziratait rendezte. Itt írta Ephemerides c. csillagászati művét, amelyet felfedező útján Kolumbusz is használt. 1471-ben elhagyta Magyarországot és Nürnbergbe költözött, ahol olyan nyomdát rendezett be, amely alkalmas volt a bonyolult matematikai és csillagászati számítások jó minőségű kinyomtatására. Felállított továbbá egy korszerű csillagvizsgálót is. 1475-ben IV. Sixtus pápa felkérésére közreműködött a naptárreformban. Rómában halt meg, mielőtt a munkát elvégezhette volna. Halálának hivatalos oka a pestis, de a szóbeszéd szerint a trapezunti Georgiosz fiai mérgezték meg, amiért apjuk Almagest-fordítását Regiomontanus élesen bírálta. Igen sok jel mutat arra, hogy csak korai halála akadályozta meg abban, hogy a döntő lépést megtegye, és áttérjen a heliocentrikus rendszerre.
A kiadáshoz kapcsolódóan a Bélyegmúzeumban december 16-án nyílt az Asztro-trilógia című – a bélyegek mellett számos más érdekességet, például Hold- és bolygógömböket, maketteket, könyvritkaságokat – felvonultató látványos kiállítás. A kiállítóterem adott otthont és méltó hátteret február 3-án a Regiomontanustól a Masat-1-ig című egész napos konferenciának. Megnyitásképp került sor a Regiomontanus-bélyeg ünnepélyes forgalomba helyezésére. Az első példányokat Nagy László, a Magyar Posta filatéliai igazgatója és Farkas Bertalan dandártábornok, az első magyar űrhajós látta el emlékbélyegzővel. Köszöntőt mondott még Almár Iván csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. A konferencia programja három fő szekcióra tagozódott, tükrözve az Asztro-trilógia kiállítás hármas felépítését (asztrológia, asztronómia és asztronautika). Az első részben Regiomontanusról és koráról, a tudós munkásságának jelentőségéről, az emlékét ma is őrző esztergomi csillagászklubról, a korabeli és mai asztrológiáról hangzottak el előadások. Szabó Jenő, a kiállítás kurátora az Asztro-trilógia születéséről szólt. Délután először érdekes csillagászati, majd űrkutatási témájú előadások hangzottak el, végül a szép számban megjelent érdeklődőkkel való kötetlen beszélgetés zárta a rendezvényt.
Az Asztro-trilógia kiállítás május elejéig tekinthető meg a Bélyegmúzeumban, Budapest közepén, csupán egy sarokra a nagykörúttól (VII., Hársfa utca 47.). Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10–18 óráig. A felnőtt belépő 500 Ft, a diák és nyugdíjas 250 Ft, a családi jegy (2 felnőtt és 1 vagy több gyermek) 1000 Ft. Az űrkutatás, a csillagászat iránt érdeklődőknek ajánljuk megtekintését – ritkán tapasztalható, maradandó élményben lesz részük egy különleges hangulatú helyen!
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A 235 Ft névértékű bélyegen Regiomontanus portréja és egy munkásságát idéző metszet látható, melyen középen a Föld és a csillagjegyek, fent az ég, lent balra Ptolemaiosz, jobbra pedig a neves tudós szerepel. Az elsőnapi borítékot Regiomontanus asztrolábiuma illuszrtálja. A bélyeg 2017. február 3-án jelent meg, 200 ezer példányban készült.
Űrkutatási bélyegek
REJTVÉNY: Az első űrhajósnők
MEGFEJTÉS: Az első űrhajósnők
REJTVÉNY: Egy emlékezetes tárgy
MEGFEJTÉS: Egy emlékezetes tárgy
REJTVÉNY: Űrhajós állatok
MEGFEJTÉS: Űrhajós állatok
REJTVÉNY: Két űreszköz egy tengerben
MEGFEJTÉS: Két űreszköz egy tengerben
550 éve érkezett Magyarországra Regiomontanus (a Magyar Posta bélyegismertetője)
Bélyegmúzeum
A Regiomontanus-kráter a Holdon (csillagaszat.hu)
A negyedik kérdéssel véget ért űrkutatási bélyegekhez kapcsolódó rejtvénysorozatunk. Ma megtudhatják a helyes választ az utolsó kérdésre, és az is kiderül, ki nyerte a Bélyegmúzeum ajándékát.
