Múlt héten indult űrkutatási bélyegekhez kapcsolódó rejtvénysorozatunk. Ma megtudhatják a helyes választ a második kérdésre, és az is kiderül, ki nyerte a Bélyegmúzeum ajándékát.
A Bélyegmúzeumban május 22-én nyílt meg újra, csaknem változatlan tartalommal az „Asztro-trilógia”, egy októberig nyitva tartó, látványos időszaki kiállítás, amelynek gerincét csillagászati és űrkutatási bélyegek alkotják. Ezekhez kapcsolódnak négy hétig tartó rejtvénysorozatunk kérdései.
Az eredeti „Asztro-trilógia” kiállítást 2016–17-ben mutatta be a Bélyegmúzeum, az akkori közönségsiker nyomán idén az új eredményekkel aktualizálva ismét látogathatóvá teszik. Két éve a kiállítást abból az alkalomból állította össze a Bélyegmúzeum, hogy 2017-ben volt az 550. évfordulója annak, hogy Magyarországra érkezett Johannes Müller, a később Regiomontanus néven ismertté vált német asztrológus, csillagász, matematikus, aki néhány évig Mátyás király udvari tudósa volt. Regiomontanus csillagjóslással és csillagászattal, vagyis asztrológiával és asztronómiával foglalkozott. Ezt a két témát kiegészítették az asztronautikával, így kapta a kiállítás az „Asztro-trilógia” címet.
A Magyar Posta a Regiomontanus-évforduló alkalmából 2017-ben emlékbélyeget adott ki a neves csillagász emlékére. A bélyeg alkotója Kara György tervezőművész, akinek a kiállítás látványterve és kivitelezése is köszönhető. A felújított kiállításnak az ad aktualitást, hogy a Magyar Posta a közelmúltban bocsátotta ki a kozmikus témájú, Csillagok között című bélyegkisívet.
E heti kérdésünk így szólt: Az „Asztro-trilógia” kiállításon látható a közelmúltban megjelent Csillagok között című bélyegkisív. A bélyegeken ábrázolt négy objektum közül a messze legfiatalabbnak nagyon pontosan ismerjük a korát. Melyik ez az objektum, milyen idős, és miért tudják a csillagászok ezt biztonsággal megállapítani?
A Rák-köd különleges, több földi műszer és űreszköz különböző hullámhossztartományokban készült felvételeinek egyesítésével összeállított színes képe. Az elektromágneses spektrum egyes tartományait a következő műszerek képezték le, és azokat a zárójelbe tett színekben jelenítették meg a kompozik képen: rádióhullámok: VLA (vörös), infravörös: Spitzer-űrtávcső (sárga), látható fény: Hubble-űrtávcső (zöld), ibolyántúli: XMM-Newton (kék), röntgen: Chandra Obszervatórium (bíbor). (Kép: NASA, ESA, G. Dubner (IAFE, CONICET-University of Buenos Aires) et al.; A. Loll et al.; T. Temim et al.; F. Seward et al.; VLA/NRAO/AUI/NSF; Chandra/CXC; Spitzer/JPL-Caltech; XMM-Newton/ESA; and Hubble/STScI, CC BY 4.0)
A kisív négy bélyegén az Orion-köd, a Fiastyúk nyílthalmaz, a Rák-köd és a Lyra-gyűrűsköd látható. A négy objektum közül a Földtől 6500 fényév távolságban fekvő Rák-köd a legfiatalabb. A köd keletkezésének időpontját annak köszönhetően ismerjük pontosan, mert 1054-ben kínai és arab csillagászok megfigyeltek egy 23 napon át látható új, fényes csillagot az égen. Valamivel kevesebb, mint egy évezreddel később, a XX. századi csillagászok jöttek rá, hogy a jelenséget egy nagy tömegű csillag életének végét jelző esemény, a szupernóva-robbanás okozta. A korábbi csillag felrobbant maradványa a Rák-köd, vagyis az objektum 964 éves. A köd a nevét onnan kapta, hogy a XIX. században a kezdetleges eszközökkel vizsgált objektumról készült rajzokon a megörökített látvány nagyon hasonlított egy rákra.
Az ESA XMM-Newton űrtávcsövének ibolyántúli felvétele a Rák-ködről (bár az XMM alapvetően röntgentávcső, de az UV tartományban is dolgozik). A képet az XMM 75 felvételéből állították össze, amelyek 2001 és 2015 között készültek. (Kép: ESA)
Nem véletlen, hogy a Rák-köd a Hubble-űrtávcső 25. születésnapját köszöntő összeállításon is helyet kapott. (A kép teljes méretben)
Köszönjük olvasóink aktivitását! Összesen 12 megfejtést küldtek be, ezek közül mind helyes és majdnem mind teljes is. A beküldők neve bekerült egy képzeletbeli sorsolási kalapba. Végül a szerencse Koczuba Róbertnek kedvezett, aki a Bélyegmúzeum ajándékát nyerte. A nyeremény egy családi belépő a Bélyegmúzeumba, amely az „Asztro-trilógia” időszaki kiállítás végéig (október végéig) használható fel, valamint a Csillagok között bélyegkisív egy példánya, elsőnapi borítékon, a tervező grafikusművész, Horváth Nóra dedikálásával.
A május 2-án kiadott Csillagok között kisív elsőnapi borítékját az Asztro-trilógia kiállítás megnyitóján az Űrvilág olvasóinak a tervező, Horváth Nóra grafikusművész dedikálta.
A nyereményt a kiállításhoz kapcsolódóan, június 23-án, a Múzeumok Éjszakája bélyegmúzeumi rendezvénye keretében adjuk át négyhetes rejtvénysorozatunk négy nyertesének. A részletekről a nyerteseket e-mailben értesítjük, de az ajándékot az is megkapja, aki június 23-án nem tud eljönni a Bélyegmúzeumba.
Az „Asztro-trilógia” kiállítást rendező Bélyegmúzeum szívességéből négy ugyanilyen ajándékcsomagot tudunk kisorsolni az Űrvilág olvasói között. Ezek közül most még csak kettő kelt el. Így aki most nem nyert, az se adja fel a reményt. A jövő hét elején jön a következő rejtvényforduló! Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
REJTVÉNY: Szinte újszülött
Asztro-trilógia – kiállítás a Bélyegmúzeumban
Űrkutatási bélyegek
A Rák-köd szíve
Ultraibolya Rák
Bélyegmúzeum
A Bélyegmúzeumba szóló családi belépőt és a közelmúltban megjelent Csillagok között bélyegkisív dedikált elsőnapi borítékját nyerheti meg egy szerencsés, aki rejtvényünket helyesen megfejti.
