A műholdak megjelenésével a földi szolgálatok két területen kaptak gyors segítséget. Az egyik a hírközlés, a másik a meteorológia volt.
Az utóbbi előfutárai az 1960-as években pályára állt TIROS műholdak voltak. Feladatuk a Föld felhőzetéről való képkészítés. További célkitűzésük az volt, hogy ezeket olyan távközlési rendszerben továbbítsák a Földre, amely egyszerű vevőrendszerrel vehető, és jól kivehető képek jelenjenek meg. Ez a megoldás olyan sikeressé vált, hogy jelenleg is alkalmazzák, miközben a földi vevő- és képmegjelenítő eszközökben hatalmas változás, fejlődés következett be. Cikkünk egy napjainkban „háziasodott” megoldást mutat be.
Küzdelem a műholdról továbbított kép megjelenítésével
A sajtó, a napilapok már az 1900-as évek elejétől, a beszéd és írott szöveg továbbítása mellett, képek átvitelét tették szükségessé. Nagy távolságra csak telefonvonalon történhetett az átvitel. Megszületett a képtávíró. Ahhoz, hogy a földi vevőrendszerek tömegessé, viszonylag olcsóvá váljanak, a fenti adó teljesítményét meglehetősen nagyra kellett választani. Alkalmazni kellett egy olyan segítő jellegű modulációt, amely biztosítja a kifogástalan minőségű vételt. A vevő kimenete közvetlenül a képtávíróra csatlakozhatott, amely a földi rész legdrágább része volt. Hazánkban először az 1960-as években a műegyetemi csapat alkalmazta a vezeték nélküli átvitelt. A TIROS képeket vevő műegyetemi diákcsapat a Budapest Ferenc-hegy vételi helyéről a Magyar Távirati Irodába vezeték nélküli átvitellel továbbította a képjeleket, ahol képtávírók üzemeltek. Megszületett az APT (Automatic Picture Transmission), amely szabadon, mindenki által elérhetővé vált.
A „befagyott” rendszer
Az elmúlt több mint hatvan évben a műholdas képalkotásnak, továbbításnak APT rendszere kissé módosult, de lényegében nem változott. A számítástechnika alkalmazása, a digitalizáció a földi részt teljesen átalakította, miközben az égi rész változatlan maradt. A felhasználók között megjelentek a „hobbi szintű” meteorológusok és/vagy a műholdak vételét élvezők. Ehhez hozzájárult, hogy az APT jeleket sugárzó műholdak élettartama messze túllépte a tervezett, általában néhány évet. A NOAA-15 1998-ban, a NOAA-18 2005-ben, míg a NOAA-19 2009-ben állt pályára, és jelenleg is működik. (Az utóbbi kettőnek az indításáról az Űrvilág is beszámolt, ld. korabeli cikkeinket a lap alján. – A szerk.)
Az olcsóvá vált földi vétel
Az antenna mindig egyszerű volt, bár a félvezetők előretörésével, a kis zajú előerősítők megjelenésével már egyszerű, félhullámú, rögzített dipólantennával is szép képeket vehetünk magas pályák esetén. A számítógép részben a vett jel kibontását, részben a gép monitorján a kép megjelenítését teszi lehetővé. A műholdak átvonulási idejének meghatározása szabadon hozzáférhető szoftverek segítségével történhet. Számos, a kép szebbé tételét, átszínezését lehetővé tévő, országhatárokat, fővárosokat bejelölő szoftver is ingyenes. A kérdés: mit tegyen, akinek nincs rádiótechnikai ismerete, vagy nincs vevőállomás-építési lehetősége? A válasz: használja az interneten elérhető, a Műegyetemi Rádió Club (MRC) üzemeltetésével működő, interaktív vevőállomást!
Hogyan használható az MRC APT vevőállomása?
Az alap: egy olyan vevőrendszer, amely a 137–138 MHz-es sávban működik, és lehetővé teszi a NOAA-15, -18 és -19 műholdak APT adásainak vételét. A műholdak megjelenésének idejét, a vétel frekvenciáját a használónak kell meghatározni, beállítani. Az MRC által működtetett számítógép az interneten továbbítható formába hozza a jelet. Ezeket a jeleket kapja meg a képeket megjeleníteni kívánó felhasználó. A jelet lehet rögzíteni, majd a megfelelő szoftver segítségével, képpé lehet alakítani. A részletes használati útmutató ezen a címen található.
Kedvcsinálónak egy a látható tartományban készült NOAA műholdkép, amelyet az MRC állomását használva, attól 200 km-re rögzítettek.
Az állomás létrehozásában nyújtott segítségért köszönet illeti dr. Dudás Leventét, Hödl Emilt és Tóth Csabát.
Dr. Gschwindt András Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Műholdak mint oktatási segédeszközök (1. rész)
A legújabb amerikai meteorológiai műhold
Pályán egy kalandos sorsú műhold
Egy öreg műhold vége
50 éve kezdődött a műholdas meteorológia
Műegyetemi Rádió Club