Csillagászok egy csoportja por képződését figyelte meg egy haldokló csillag körül, egy közeli galaxisban.
Ez a megfigyelés betekintést ad a korai univerzum lehetséges fejlődésébe és felélénkíti a kozmikus por eredetéről szóló vitákat. A tanulmány a NASA Spitzer-űrteleszkópja infravörös spektrográfjának megfigyelésein alapult. A kutatás vezetője Greg Sloan.
A por fontos szerepet játszik a galaxisok fejlődésében. A csillagok végállapotukban port termelnek, ami szénben és oxigénben gazdag. Arról viszont jelenleg kevés adat áll rendelkezésre, hogy a Nagy Bumm után nem sokkal kialakult galaxisokban hogyan és milyen por alakult ki. Sloan és kollégái a por képződését a MAG 29 jelű széncsillag körül figyelték meg, mely 280 000 fényévre található egy közeli kisebb galaxisban, a Sculptor törpegalaxisban. A Napnál jóval nagyobb tömegű csillagok széncsillagokként fejezik be életüket, melyek gazdag porforrások galaxisokban.
A Sculptor törpegalaxis, bejelölve a MAG 29 jelű csillag. (Kép: Palomar Digitized Sky Survey)
A Sculptor törpegalaxis a Tejútrendszerben mérhető széntartalomnak mindössze 4%-át tartalmazza. Emiatt a törpegalaxis azokhoz az ősi galaxisokhoz hasonlítható, melyek az univerzum távoli vidékein megfigyelhetőek. Ez azt sugallja számunkra, hogy a széncsillagok képesek voltak port termelni nem sokkal az első galaxisok kialakulása után – mondta Sloan.
A tudósok sokáig azon vitatkoztak, honnan származott a por a korai univerzumban. Azt gondolták, hogy a kérdésekre a szupernóvák adják meg a választ, de a szupernóvák sokkal több port felemésztenek, mint amennyit létrehoznak. Amíg mindenki arra összpontosított, hogy mennyi és milyen összetételű port hoznak létre a szupernóvák, addig senki sem foglalkozott azzal, hogy a széncsillagok is termelhetnek port – nyilatkozta Sloan.
A MAG 29 jelű csillaghoz hasonló csillagok megfigyelése mintegy időutazást tesz lehetővé: a csillagászok bepillantást nyerhetnek abba, hogy milyen is lehetett az univerzum milliárd évekkel korábban.
Kapcsolódó linkek:
Port detektáltak a MAG 29 csillag körül (Astronomy.com)