Az elnevezés egy néhány száz méteres kisbolygót takar, amely röviddel éjfél után meglehetősen közel, de még biztonságos messzeségben, a Föld-Hold távolság 85%-ának megfelelő távolságban repül el a Föld mellett.
A NASA globális rádiótávcső-hálózatát (Deep Space Network, DSN) elsősorban a Naprendszer távoli vidékeire küldött űrszondákkal való kommunikáció fenntartására használják. Alkalmanként azonban közvetlen tudományos programokat is végrehajtanak velük. Egy ilyen alkalom a mostani, amikor a 2005 YU55 jelzésű földsúroló kisbolygó megközelíti bolygónkat.
Kis égitestek, meteorok gyakran kerülnek a Földhöz még ennél közelebb is, sőt naponta tízezerszámra jutnak be és jórészt égnek el a légkörben. Száz méteres nagyságrendű objektumok azonban már meglehetősen ritkán látogatnak meg bennünket ilyen kis távolságban. A dolog jelentőségét mutatja, hogy hasonló méretű „űrszikla” legutóbb 1976-ban jutott ennyire közel hozzánk, a jelenlegi ismereteink szerint pedig legközelebb 2028-ig kell várnunk egy ilyen eseményre. A kutatók arra használják ki a ritka alkalmat, hogy minél többet megtudjanak a közel került kisbolygóról. Az 1976-os eseményt még nem tudták időben előre jelezni, s a megfigyelési technika is sokat fejlődött azóta. A kisbolygók kutatói tulajdonképpen örülhetnek, hiszen „helybe jön” a vizsgálatok tárgya, ezúttal nem kell hozzá űrszondákat küldeni. Több földi és űrcsillagászati műszerrel végeztek vagy terveznek megfigyeléseket a megközelítést közvetlenül megelőző és követő időszakban.
A 2005 YU55 jelzésű kisbolygóról ez radarkép november 7-én, magyar idő szerint 20:45-kor készült, amikor még 1,38 millió km-re (3,6-szeres Hold-távolságra) volt tőlünk. A DSN kaliforniai, Goldstone mellett levő, 70 m-es átmérőjű rádióteleszkópját használták. A megközelítés későbbi szakaszában a Puerto Ricóban található, még nagyobb, jó 300 m-es Arecibo rádiótávcső is a kisbolygót radarozza majd. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A közel gömbölyű, kb. 400 m átmérőjű 2005 YU55 pályája jól ismert, az égitest semmiképp nem jelent veszélyt a Földre. Legnagyobb közelsége idején 324 600 km-re repül el bolygónktól, ami a Föld-Hold távolság 85%-a. (Ennek időpontja közép-európai idő szerint november 9-én 0:28.) Gravitációs hatása a Földre természetesen elhanyagolható, így nem csak hogy becsapódni nem fog, de más „különleges eseményt” sem lehet majd a rovására írni. A C-típusú (sok szenet tartalmazó) kisbolygó felszínének fényvisszaverő képessége meglegetősen kicsi, így közeledése és távolodása idején szabad szemmel nem is, csak távcsővel lesz megfigyelhető. (A legnagyobb közelség idején még úgy sem, mivel épp a nappali félteke fölött halad el.)
Az ehhez hasonló kis égitestek évmilliárdokkal ezelőtt, a földtörténet korai időszakában menetrendszerűen érkeztek a Földre, idehozva széntartalmú szerves anyagukat, ami végső soron az élet kialakulását is lehetővé tette. Nélkülük tehát valószínűleg mi sem léteznénk. Manapság ugyanakkor egy ilyen kisbolygó nem kívánt vendég lenne a bolygónkon. Bár a 2005 YU55-höz hasonló méretű égitest becsapódása még nem okozna globális katasztrófát, egy jelentős, Magyarországéhoz mérhető területet érintő pusztítást azért végezhetne a szárazföldön, vagy hatalmas szökőárat keltene, ha az óceánba zuhanna. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
DIÁKPÁLYÁZAT: Kisbolygó-látogatások
Kisbolygó-megfigyelés radarral
Hiba a Deep Space Networkben
Kevesebb a földközeli kisbolygó
A NASA kisbolygófigyelő oldala
Adatok a 2005 YU55 kisbolygóról (Wikipedia)
A legújabb átvilágítás eredménye szerint 2018 előtt biztosan nem indulna, és összesen 8,7 milliárd dollárba kerülne a James Webb-űrteleszkóp.
