De már nem a NASA, hanem a Kaliforniai Műegyetem (Caltech) üzemeltetésében. Most először adtak külső használatba amerikai űrtávcsövet.
Az ultraibolya tartományban érzékeny GALEX (Galaxy Evolution Explorer) egyelőre 3 éves időtartamra került a Caltech (California Institute of Technology) kezelésébe, de a május 14-én aláírt megállapodás a későbbiekben meghosszabbítható. A konstrukció szerint a tulajdonjog és a felelősség az űrhivatalnál marad. Korábban felmerült, hogy a NASA teljesen átadja a műholdat. Így ha befejeződik a magánpénzekből történő üzemeltetés – vagyis ha végeznek a tudományos programmal, vagy esetleg valami végzetes meghibásodás történik – akkor a GALEX visszakerül a NASA kezelésébe. Maga a 2003-ban startolt űreszköz műszakilag még egy darabig biztosan megállja a helyét. Energiaellátó rendszerét legalább 12 éves szolgálatra tervezték, és minimum 66 éven át Föld körüli pályán marad, mire olyan alacsonyra kerül, hogy megsemmisül a sűrű légkörben. A következő három évben a műholdépítő Orbital Sciences cég a Caltech megbízásából ellátja az űreszköz irányításának, a működés folyamatos ellenőrzésének a feladatát. A földi kommunikációs állomásokat továbbra is a Universal Space Network bocsátja rendelkezésre, de immár a Caltech fizet érte.
Az űrtávcső működését a NASA idén február elején, takarékossági okokból függesztette fel, mintegy kilenc évnyi üzemeltetés után. Az űrcsillagászattal foglalkozó kutatók most örülnek, s az eddigiek mellé még több felfedezést várnak a „megmentett” műholdtól. A GALEX 50 cm-es távcsövével már feltérképezte az égbolt nagy részét, mintegy 80%-át. Most remény van ennek a munkának a befejezésére, egy teljes katalógus létrehozására is. Az űrtávcső elsődleges célja a galaxisok fejlődésének jobb megértését szolgáló adatok gyűjtése volt. Ennek során azonosították a galaxisoknak egy addig nem ismert, a spirálisok és elliptikusok közti átmeneti típusát. A következő időszakban emellett több megfigyelési időt fordítanak saját galaxisunk csillagainak tanulmányozására is. Külön figyelik majd az exobolygókat kereső Kepler-űrtávcső kijelölt célterületét az égen, a Hattyú és a Lant csillagképek irányában.
Az Androméda-galaxis (M31) a GALEX 11 ultraibolya felvételéből, mint mozaikokból összeállított képen. A Tejútrendszer 2,5 millió fényévre levő spirális szomszédjának képe 260 ezer fényév méretet fog át. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A GALEX működtetése havonta közel százezer dollárba kerül. Mindez eltörpül a NASA által a megépítésre, a startra és az eddigi üzemeltetésre költött 150 milliós összeg mellett. Az űrtávcső továbbélésének különös jelentőséget ad, hogy jelenleg még a tervekben sem szerepel új ultraibolya csillagászati műhold felbocsátása, vagyis a GALEX adatai jó darabig, akár évtizedekig egyediek maradnak. Ebben a tartományban a földi légkör megakadályozza, hogy a felszínről csillagászati megfigyeléseket végezzenek. A Caltech egy sor más intézménytől, köztük egy nemzetközi konzorciumtól is kap anyagi hozzájárulást, hogy életben tudja tartani az értékes űrteleszkópot. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Űrtávcső ajándékba?
A GALEX kölcsönadásáról (NASA)
Az amerikai IBEX műhold méréseiből arra következtettek, hogy a Nap az eddig hittnél kisebb sebességgel szeli át a körülötte levő csillagközi gázfelhőt, s így előtte talán nincs is fejhullám.
