Mérföldkövéhez érkezett a 2018-ban újabb exobolygók keresésére induló TESS műhold építése: felszerelték a műhold testére a négy kamerát.
A TESS-t (Transiting Exoplanet Survey Satellite, azaz a csillaga előtt átvonuló exobolygókat felmérő műhold) a NASA Goddard Űrközpont megrendelésére különböző, a cégnél készített űreszközökkel híreinkben gyakran szereplő Orbital ATK építi. A vállalatot 2015 elején az Orbital Sciences Corporation és az Alliant Techsystems néhány részlegének összevonásával hozták létre. A védelmi, a repülő- és űriparban egyaránt dolgozó, dullesi (Virginia, USA) székhelyű Orbital ATK mintegy 12 ezer dolgozót foglalkoztat, éves forgalma 2016-ban közel 4,5 milliárd dollár volt (ami közelítőleg megfelel az Európai Űrügynökség teljes éves költségvetésének).
A TESS feladata az lesz, hogy a tranzitmódszerrel (a bolygó csillaga előtti áthaladása okozta fényességcsökkenést megfigyelve) olyan exobolygó-jelölteket keressen, amelyeket azután a James Webb-űrtávcsővel vagy földi óriástávcsövekkel alaposabban szemügyre véve a felfedezés megerősíthető vagy cáfolható és további vizsgálatok végezhetők. A TESS lesz az első exobolygó-vadász űreszköz, amelyik tevékenységét az egész égboltra kiterjeszti, így 400-szor akkora területet vizsgál át, mint a hasonló módszerrel dolgozó Kepler-űrtávcső. Az Explorer kategóriájú műhold műszereivel a Föld-méretűektől a gázóriásokig tág határok között lehet bolygójelölteket találni, méghozzá a legkülönbözőbb színképtípusú csillagok körül, és azoktól a legkülönbözőbb távolságokban. Mégis a kutatók a legnagyobb érdeklődéssel a Naphoz közeli, ezért viszonylag fényesnek látszó, késői színképtípusú csillagok megfigyelését várják, mert ezek esetében azt remélik, hogy a bolygók fizikai tulajdonságai is meghatározhatók és kimutatható esetleges légkörük. Két évesre tervezett küldetése alatt a TESS több mint 200 000 csillag fényességét követi. A szakemberek azt remélik, hogy legalább 20 000 olyan fényességcsökkenést katalogizálnak, amelyet exobolygó átvonulása okozhat. Remélik, hogy ezáltal mintegy 300 Föld- vagy szuperföld méretű, azaz legfeljebb két földátmérőjű exobolygót sikerül felfedezni, amelyek között előfordulhatnak a csillaguk lakható zónájában keringő kőzetbolygók is.
A TESS műhold. (Kép: NASA / Wikipedia)
A TESS legfontosabb tudományos berendezése az a négy nagylátószögű (24° × 24°) CCD kamera, amelyek most kerültek a helyükre. A 600-1000 nm-es tartományban dolgozó, 16,8 megapixeles kamerákat a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) Lincoln Laboratóriumában készítették. A kamerák alapjául azoknak a CCD-knek a továbbfejlesztett változata szolgált, amelyeket a Chandra röntgenobszervatóriumban és több japán űreszköz fedélzetén is használtak már.
A TESS szokatlanul magas és elnyúlt Föld körüli pályáján perigeumban is csak 17 földsugár (kb. 108 ezer km) távolságig közelíti meg bolygónkat, apogeumban viszont 59 földsugárig (kb. 376 ezer km) távolodik el, ami nagyjából a Hold távolságának felel meg. Így a pálya legnagyobb részén a Van Allen-öveken kívül, a sugárzási tér zavaró hatásától mentesen dolgozhat. Keringési ideje közel két hét, a pálya érdekessége, hogy 1:2 arányú rezonanciát mutat a Hold keringésével. Ilyen pályán eddig még egyetlen űreszköz sem keringett. A mérési eredményeket keringésenként 3 óra alatt, földközelben továbbítja a Földre, ebből a távolságból még megfelelően nagy adattovábbítási sebesség (100 Mbit/s) érhető el.
A TESS az Orbital ATK LEOStar–2 platformjára épül, amelyet korábban már egy sor távközlési, távérzékelési és tudományos műhold elkészítéséhez használtak. A TESS lesz a NASA megrendelésére készült űreszközök sorában a nyolcadik, amelyet ugyanerre a platformra építettek. A műhold induló tömege 365 kg, két napelemtáblája még a küldetés végén is 500 watt elektromos teljesítményt szolgáltat. A műhold három tengely körüli stabilitásáról négy, hidrazinnal működő fúvóka gondoskodik. Ezeknek köszönhetően irányzási pontossága 3,2 ívmásodperc, a célra állás után a tényleges irány azonban 2,7 ívmásodperc pontossággal határozható meg. A műhold indítását eredetileg 2017-re tervezték, ez a jelenlegi információk szerint 2018 második negyedévére módosult. A TESS-t a SpaceX Falcon–9 hordozórakétája a Kennedy Űrközpontból fogja pályára állítani.
A küldetés megvalósításában a már említett cégen és intézményeken kívül részt vesz még az MIT Kavli Asztrofizikai és Űrkutatási Intézete, a NASA Ames Kutatóközpontja, a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium és az Űrtávcső Tudományos Intézet (STScI).
A műholdat gyártó Orbital ATK laboratóriumában (Dallas, Virginia, USA) helyükre kerülnek a TESS kamerái. A Goddard Media Studios oldalán további felvételek is megtekinthetők a kritikus műveletről. (Képek: Orbital ATK)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
NASA-engedély a Falcon-9 rakétára
Készülhet a TESS
Két új amerikai űrcsillagászati eszköz 2017-re
Képek a TESS kamerájának integrációjáról (NASA Goddard Media Studios)
TESS honlap (NASA Goddard Űrközpont)
Orbital ATK Space Systems
Az Orbital ATK TESS oldala
A kamerák felszerelését bemutató 26 perces film (NASA Goddard Media Studios)