Nevet kapott a NASA épülő infravörös űrtávcsöve, a Hubble- és a James Webb-obszervatóriumok utódának szánt WFIRST.
A távcső eddigi híradásainkban (lásd lent) ideiglenes nevén, WFIRST-ként szerepelt (Wide Field Infrared Survey Telescope). A NASA május 20-án jelentette be, hogy a műszert az amerikai űrcsillagászat egyik úttörőjéről, a 2018-ban, 93 éves korában elhunyt Nancy Grace Romanról nevezik el.
Nancy Grace Roman, a NASA első vezető csillagásza az űrügynökség Goddard Űrközpontjában (Greenbelt, Maryland), 1972 körül. (Kép: NASA)
Nancy Roman 1959-ben lépett be a NASA-hoz, az űrügynökség vezető csillagászaként, és két évtizeden át dolgozott a NASA-nál. Ő felügyelte a NASA első űrcsillagászati műholdjait, elsősorban az 1966 és 1972 között indított OAO (Orbital Astronomical Observatory) műholdak építését és működtetését. A sorozat tagjai bizonyították azt a ma már közhelyszámba menő tényt, hogy űreszközökről is lehet értékes csillagászati megfigyeléseket végezni, elsősorban olyan hullámhossz-tartományokban, amelyek a Föld felszínéről egyáltalán nem érhetők el.
Az 1960-as évek közepén ő kezdeményezte a Nagy Űrtávcsőként (LST, Large Space Telescope) indított projektet, amely 3 méter tükörátmérőjű, az optikai tartományban működő űrtávcső lett volna. Ez végül költségtakarékossági okokból a 2,4 méteres Hubble-űrtávcsőként (HST, Hubble Space Telescope) vált valóra. A HST megvalósításáért tett erőfeszítéseit elismerve Ed Weiler, a HST korábbi tudományos vezetője, majd a NASA későbbi tudományos főigazgató-helyettese Nancy Romant a Hubble-űrtávcső édesanyjának nevezte. Hasonlóképpen méltatta Nancy Roman érdemeit Jim Bridenstine, a NASA főigazgatója, amikor a Roman születésének 95. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen bejelentette, hogy a WFIRST a Nancy Grace Roman-űrtávcső, vagy röviden Roman-űrtávcső nevet kapta.
A NASA az űrcsillagászatban elévülhetetlen érdemeket szerzett Nancy Grace Romanről nevezte el a korábban WFIRST-ként emlegetett infravörös távcsövét. (Kép: NASA)
A Roman-űrtávcső a HST-ével azonos nagyságú, 2,4 méter átmérőjű főtükörrel készül, látómezeje azonban sokkal nagyobb lesz. A 2010-es asztrofizikai évtizedes áttekintés javaslata alapján megvalósuló műszer fő tudományos célja a sötét anyag és az exobolygók vizsgálata lesz. A névadás ellenére a NGRST jövője még bizonytalan, a projektnek „házon belüli” ellenzői is vannak, és költségvetéséről sem született meg a végső döntés, mindenesetre a távcső megépítésének bele kellene férnie az előírt, 3,2 milliárd dolláros költségkeretbe. A NASA illetékeseinek álláspontja szerint az űrügynökség nem szeretné véglegesen elkötelezni magát egy újabb, több milliárd dolláros űrcsillagászati projekt mellett, mindaddig, amíg a James Webb-űrtávcsövet nem állítják pályára és nem bizonyítja elvárt működését. A Roman-űrtávcső a 2020-as évek közepén indulhatna, de a munka folytatásához a 2021-es költségvetésben 505,2 millió dollárra lenne szükség. A járványhelyzet csak tetézte a bizonytalanságot, mindenesetre a munka nem állt le, az érintettek bizakodók. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Űrcsillagászat és költségvetés
Veszélyben a WFIRST
Fúrják a WFIRST-öt
A WFIRST látómezeje
A HST „unokája”
A WFIRST új neve (Space News)
Nancy Grace Roman (NASA GSFC)
Nancy Grace Roman-űrtávcső (NASA)
Négy tanulmányterv elkészítését finanszírozza a NASA. Jövőre választanak (legfeljebb) kettőt közülük, amelyek a 2020-as évek közepén vagy végén indulhatnának.
