A nagyteljesítményű Delta-4 Heavy rakétának ez volt az első „éles” indítása. A DSP-23 műhold az ellenséges fegyverkísérleteket és -indításokat fürkészi majd.
(Fotó: B. Cooper/SpaceflightNow)
Az Egyesült Államok legnagyobb teljesítményű, nem emberes űreszközöket indító rakétája november 11-én, magyar idő szerint 2:50-kor emelkedett fel a floridai Cape Canaveral 37B indítóállásáról.
A start közel 3 évvel követte a szuperhideg folyékony hidrogén és oxigén üzemanyagú Delta-4 Heavy jelzésű rakéta bemutatkozó repülését. (Akkor a teszt kedvéért csak egy „próbaműhold” került a rakétára.)
A 400 millió dolláros DSP-23 egy 37 éve működő sorozat utolsó darabja. Ezek a műholdak ellenséges rakétaindítások és nukleáris fegyverkísérletek felderítését végzik ill. végezték. Az infravörös tartományban működő érzékelők a rakétaindításokkor felszabaduló hősugárzást észlelik. A megfigyelési feladat természetesen nem válik okafogyottá: a DSP rendszer helyett egy új, a Space-Based Infrared System (SBIRS) áll majd szolgálatba rövidesen. Az eredetileg 25 tagúra tervezett DSP sorozat utolsó két műholdját a SBIRS fejlesztése miatt törölték.
(Fotó: C. Miller/SpaceflightNow)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az óriásrakéta első valódi terhe most egy katonai mesterséges hold volt, amelynek feladata földi fegyverkísérletek detektálása lesz. Ez a Defense Support Program (DSP) 23. és egyben utolsó műholdja. A nagytömegű űreszköz célja a geostacionárius pálya közvetlen elérése volt. A legnagyobb amerikai katonai műholdakhoz eddig a közelmúltban visszavonult Titan rakétákat használták.
Karácsonyi nehézrakéta-nagyüzem?
A jövő amerikai rakétái (2. rész): A Delta-4
Búcsú a Titan hordozórakétáktól
A világűr militarizálása
Sikeres rakétavédelmi kísérlet
Start a Delta-4 Heavy rakétával (SpaceflightNow)
Az Atlas hordozórakéták két történelmi indítóállását bontották el június közepén a floridai Cape Canaveralben.
