Az új amerikai szuperrakéta fejlesztési programjának vezetői ajánlatokat várnak orrkúpra a Space Launch System alapváltozatának teherszállító indításaihoz. Természetesen az amerikai űripari szektortól várják az ajánlatokat.
Amint csigalassúságnál is lassabban vánszorog az idő a NASA új üdvöskéjének első (teszt)felszállásáig, nem lankad az igyekezet, hogy előkészítsék a jószág adottságainak minél nagyobb mértékű majdani kihasználását. A szuperrakéta teljesítménye nem csak ahhoz lesz elegendő, hogy kigyorsítsa az Orion űrhajót a Föld gravitációs gödréből: nagy tömegű űrszondák is helyet foglalhatnak majd a nehézrakéta orrán. Potenciális jelöltek ezen szerepre a Naprendszer óriásbolygóinak holdjaihoz, például az Europára (Jupiter-hold), vagy az Enceladus (a Szaturnusz holdja) felszínére küldött leszálló űrszondák.
Az SLS programjának vezetői épp arról kértek információt e hónapban az amerikai űrszektor képviselőitől, hogy hogyan lehetne már meglévő hordozórakéta-orrkúpot adoptálni, esetleg egy újat fejleszteni ezen elképzelésekhez. Kétfajta megközelítés jöhet szóba. Első esetben egy 5,0 méter átmérőjű, a Delta-4 hordozórakétákon szereplő védőborítást kapna a rakéta végfokozata. A második lehetőség egy teljesen új, a középső fokozat 8,4 méter átmérőjével megegyező orrkúp felillesztése, magára a középső fokozatra. Egy leválasztható felső, valamint egy nem leválasztható alsó részből állna az új fejlesztésű védőborítás. Ebben az esetben maga a végfokozat is bekerül az orrkúp alá. Fokozatváltás előtt ledobná a rakéta a felső részt, majd a hajtóművének begyújtásával, a hasznos teherrel az orrán elhagyná a végfokozat az alsó rész védelmét, maga mögött hagyva az SLS kiürült középső fokozatát.
A két alternatíva közül az első. Az öt méter átmérőjű védőborítás már jelesre vizsgázott a United Launch Alliance (ULA) Delta-4 rakétáin.
A második lehetőség, a két részből felépülő, 8,4 m átmérőjű orrkúp. (Képek: www.nasaspaceflight.com)
Egyelőre nem teljesen világos, hogyan fog beleférni az SLS menetrendjébe az Orionhoz kapcsolódó űrhajózási küldetések kiszolgálása mellett űrszondák indítása. Azonban mivel a NASA soron következő, az alacsony Föld körüli pályán túlra mutató űrprogramja képlékeny kezdeti stádiumában van, könnyen elképzelhető, hogy nem fog komolyabb nehézséget okozni az alapvetően évi 1-2 indítással számoló menetrendben összehangolni az emberes és az automata küldetések indítását.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Indítóállvány az SLS-nek II.
SLS: jobb gyorsítórakétákat!
Az SLS orrkúpjáról (nasaspaceflight.com)
A Dynetics és a Rocketdyne vállalatok közös javaslata szerint a NASA új szuperrakétája kaphatna az ötszegmenses szilárd tüzelőanyagúaknál jobb gyorsítórakétákat is.
