Önkéntelenül is a kérészek élete jut az ember eszébe, amikor 16 évi várakozás után néhány másodpercig láthatja a csodát. A csodát, ami már csak videofelvételeken marad meg az utókornak...

A 2002 óta működő amerikai földmegfigyelő műhold képeivel, eredményeivel az Űrvilág híreiben is gyakran találkozhatnak.

A kitűnően működő Masat-1 egy hónapos jubileumáról a műegyetemi diákműhold honlapján összefoglaló cikkel emlékeztek meg.

Egy benne felejtett rongydarab miatt már elveszni látszó szuperbiztos amerikai katonai távközlési műhold, az AEHF-1 a csodával határos módon elérte a számára kijelölt pályát, hamarosan szolgálatba állhat.

2011-ben bőséges számban egészítették ki a rövidesen teljessé váló orosz navigációs műholdrendszert. A tegnapi volt az idei utolsó start.

A szemléletes grafikon az űrkorszak kezdete óta végrehajtott indítások számát mutatja, típusonként és országokra lebontva, az idő függvényében.

Az elmúlt évben ennyiszer figyelmeztette egy-egy veszélyes űrszemétdarab közeledtére a nemzetközi partnereket az amerikai légierő űrfigyelő rendszere.

Alig több mint egy óra különbséggel Bajkonurból, majd Kourouból álltak pályára pénteken a távközlési mesterséges holdak.

Mintegy 7,9 milliárd kilométernyi megtett út után, magyar idő szerint ma hajnalban pályára állt a Merkúr körül az amerikai MESSENGER űrszonda.

A moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézet (IBMP) kísérleti központjában egyre fokozódik a feszültség: már csak néhány nap, és az „első űrhajósok leszállnak” a Mars bolygó felszínére.

Ma, magyar idő szerint 12:37-kor rendben elindult, majd pályára állt a Sencsou-9 űrhajó.

Elkészült a Nemzetközi Űrállomás történetének egymilliomodik fényképe.

Az ESA ekkora értékben kötött megállapodást a harmadik generációs Meteosat műholdak gyártására. Közülük az első 2017-ben indulhat. A rendszert legalább 2037-ig működésben tudják tartani.

Űrszonda eddig még nem jutott ennél közelebb a Plútóhoz. A Naprendszer külső vidékei felé tartó amerikai New Horizons már „csak” ennyire van célpontjától, ahová 2015 közepén érkezik majd meg.

Legalábbis annál, mint amennyire korábban számítottak. Erre a következtetésre jutottak az amerikai WISE infravörös űrtávcső adatait elemző kutatók. A legnagyobbakból alig ezer lehet.

Egy évtizeddel ezelőtt állt pályára – és mindját reménytelennek tűnően rosszra – az ESA fejlett távközlási műholdja. Sikerült megmenteni, ma is működik.

Ezt jósolja egy friss elemzés, amely szerint a következő másfél évtizedben 250 milliárd dollár értékben készülnek új mesterséges holdak.

Nagyjából ennyibe kerül az amerikai űrhivatalnak az Endeavour űrrepülőgép startjának mostani elhalasztása.

A NASA bejelentése szerint a Kepler-űrtávcső segítségével eddig ennyi potenciális, még megerősítésre váró bolygót azonosítottak a Naprendszeren kívül. 54 reménybeli exobolygó a saját csillaga lakható zónájában kering, közülük 5 pedig a Földünkhöz mérhető nagyságú.

Ennyi ideig tartott az első Dragon űrhajó útja a starttól a Csendes-óceánba érkezésig. Az előzetes adatok szerint a repülés teljes siker volt.