A Naprendszer mely holdjainak formálásában játszik kitüntetett szerepet az árapályfűtés? Megtudjuk, ki nyerte helyes megfejtéséért a Természet Világa csillagászati különszámának ajándék példányát.

Az elmúlt évtizedekben a Naprendszerről rengeteg új ismerethez jutottunk űreszközök segítségével.

Az Envisat földmegfigyelő műhold egyik műszere nem csak a saját bolygónkról gyűjt adatokat, de az év elején több alkalommal a Vénuszt is „elcsípte”.

A 2006 októberében elindult két STEREO szonda ez év áprilisára a Nap felől nézve már 48 foknyira távolodott el egymástól, ezzel lehetővé téve a Föld felé irányuló koronakitörések (CME) követését, szerkezetük megismerését, a várt nagy előrelépést az űridőjárás előrejelzésében.

Miközben az amerikai MESSENGER első közeli képeit küldte a Merkúrról, az európaiak is készülnek saját űrszondájukkal. Aláírták a 2013-ban indítandó BepiColombo megépítéséről szóló szerződést.

Úgy tűnik, a marsi mintahozó küldetésre még jócskán várni kell. Amiben egyetértés van: mindenki szeretné, s amiben szintén: senki sem igazán.

A Mars Express radarmérései alapján megbecsülték a déli pólus környékét fedő jégrétegben tárolt víz mennyiségét.

Kirándulást tervez a szomszéd bolygóra? Egy kicsit korainak hangzik, de az ESA már készíti a hozzá való térképeket...

Egy-egy kép erejéig, de már megkezdte a Mars megfigyelését a Rosetta, mely 2007. február 25-én halad el a legnagyobb közelségben a Vörös Bolygó mellett.

A NASA tavaly október 25-én felbocsátott STEREO űrszondapárosának mind a 16 műszere az első két hét ellenőrző mérései szerint hibátlanul működik.

Az ESA Tanácsa 2009. december folyamán engedélyezte, hogy folytassák az ExoMars program kivitelezési munkáit.

November 24-én (kedden) délután Kálmán Béla tart előadást Nap kutatásáról Székesfehérváron.

Az európai Mars Express szonda a következő hetekben többször megközelíti a Mars nagyobbik holdját. A legnagyobb közelség idején, július 23-án 100 km-nél is közelebbről fényképezi majd az égitestet.

Sőt valójában el sem múlt, annak ellenére, hogy majd' 3 hónappal ezelőtt már kihirdették az új ciklus beköszöntét.

A napfoltok mágneses polaritásváltásának megfigyelése a 24. ciklus kezdetére utal.

A Spirit szonda lokális szilikát-lelete mellett más marsszondák keringő egységeinek eredményei alapján a feltételezett korai óceán(ok) meglétére találtak bizonyítékokat kutatók.

Február 25-én a napkutató STEREO űrszondák egyike (a Földtől lemaradó, a B jelű) a Hold árnyékába került.

Egyre gyakoribb, hogy űrszondák távolról kisbolygókat figyelnek meg. De vajon van-e ezeknek az eseményeknek tudományos haszna? Hiszen a képeken alig pár pixelesek az égitestek. Cikkünkben a Steins kisbolygó megfigyeléséről írunk.

A Rosetta űrszonda 2007 januárjában a 21 Lutetia kisbolygót tanulmányozta. Az űrszonda most kis felbontású képeket készített a kisbolyóról, de még visszatér hozzá.

A következő év egy nagy tudományos program éve lesz, olyan, amilyen nagyjából ötven évente fordul elő a világban.