Milyen egy napnyugta a Marson? A NASA Spirit marsjárművének kamerájával készített felvétel megmutatja nekünk.

A Mars Express június 17-én kibontott MARSIS nevű radarja visszaküldte első méréseit a Földre – jelentette július 27-én a New Scientist. Még hónapokig is eltarthat, mire sikerül értelmezni az adatokat.

A Cassini repülése jelentőségében és felfedezéseiben kezd hasonlatossá válni a korábbi idők nosztalgikusan emlegetett, „nagynevű” szondáéihoz. A Szaturnusz-rendszer trójai holdjairól nemrég készültek felvételek.

Németország csatlakozott az Európai Űrügynökség Aurora programjának előkészítő fázisához. Ezzel az Aurorában résztvevő ESA-tagállamok száma 12-re emelkedett.

A Szovjetunió 1960-ban indította a világ első űrszondáját a Mars felé. Akkor a hordozórakéta felrobbant, s azóta sem volt egyetlen, feladatát teljes sikerrel teljesítő szovjet vagy orosz Mars-szonda. Oroszország ma két újabb Mars-szonda tervein dolgozik.

A Cassini folytatja útját a Szaturnusz holdjai és gyűrűi között. Legutolsó fotótémája a Hyperion hold volt.

Az oroszok első generációs űrszondái közül a legsikeresebb, a Zond-3 1965. július 18-án indult Bajkonurból és fotózta a Hold Földről nem látható oldalát.

A Cassini szonda legutóbbi képein kettős felfedezés látható: a Titan egy feltételezett szénhidrogén tava és az azt tápláló felhők.

A Szaturnusz rendszerében keringő Cassini–űrszonda továbbra is szállítja a felfedezéseket és az óriásbolygó holdjainak és gyűrűinek soha nem látott részletességű fotóit.

A NASA Cassini szondájának mérései alapján európai és amerikai kutatók egy olyan alakzatot véltek felfedezni a Szaturnusz óriásholdján, amely vulkán lehet. Talán a légköri metán eredetében is fontos szerepet játszhat a kriovulkanizmus a Titanon.

A Naprendszer-kutatás jelentős eseményéről „első kézből” értesülhetünk.

Aug. 12. (péntek), 15.15: Egy bő 15 perces folyamat eredményeként kinyíltak a Mars-orbiter napelemszárnyai és ezzel az MRO megkezdi hét hónapos utazását a vörös bolygó felé!

A korábbi időkben csak feltételezhető volt a víz egykori kiterjedt jelenléte bolygószomszédunkon. A Spirit és Opprtunity eredményi mellé most újabb bizonyítékokat szolgáltatott a Mars Express, ezúttal bolygóméretekben.

A Cassininak talán még a Titannál is látványosabb – és legalább olyan titokzatos – célpontja volt a napokban, az Enceladus.

Június 27-én az Európai Űrügynökség (ESA) és az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) főképviselői aláírták a Csándráján-1 indiai holdszonda kutatási programját érintő együttműködési megállapodást.

Toulouse-ban befejezték az első európai Vénusz-kutató űrszonda, a Venus Express összeszerelési és tesztelési fázisát. Ezzel lehetővé vált, hogy a tervezett időpontnak megfelelően, 2005 októberében Bajkonurból elinduljon a Venus Express.

A Mariner–4 40 éve (1965. július 14-én) repült el a Mars mellett és elsőként készített felvételeket a vörös bolygó felszínéről. A Föld nevű bolygó lakói első alkalommal vethettek közeli pillantást a Marsra.

Az Opportunity amerikai marsautó június 3/4-én kiszabadult abból a porcsapdából, amelybe még 2005. április 26-án beásta magát. Egy kis szabad mozgás után a kíváncsi szakértők visszaküldték a porcsapda vizsgálatára, majd elindult az Erebus-kráter felé.

A Mars kutatásával foglalkozó szakemberek és a vörös bolygó titkaira kíváncsi érdeklődők már a Mars Express pályára állása óta várták az európai űrszonda radarantennájának kinyitását. Június 14-én a darmstadti irányítók jelentették: a második 20 méteres antenna is sikerrel kinyílt!

Ezzel a címmel látták el a Nature folyóirat legfrissebb számában közölt szép Mars Express-felvételt.