Az első európai Mars-szonda tudományos sikersorozata folytatódik: sarki fényt fedezett fel a vörös bolygón. Hamarosan újabb eredmények várhatók, kinyitják a második radarantennát is. Eközben megoldódni látszik a marsi metán rejtélye.

Néha nem is olyan egyszerű megállapítani, hogy mit látunk egy képen...

A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával is megfigyelhető a sarki fény jelensége a Naprendszer legnagyobb bolygójának felsőlégkörében.

Ezzel a címmel jelent meg egy részletes összefoglaló az Origo hírportálon. A beszámoló az ESA Mars Express szondájának első évéről rendezett nemzetközi konferenciáról készült.

Egy kutatócsoport szerint az ESA Mars Express szondájának mérései arra utalnak, hogy a marsi egyenlítő közelében, a felszín alatt nagy mennyiségű víz található.

Valamivel több mint négy évvel a tervezett indulás előtt már pontosan tudni lehet, milyen műszerekkel szerelik fel a marsjárók következő nemzedékét képviselő Mars Science Laboratory amerikai űrszondát.

Egy magyar fordításban több mint húsz éve megjelent cikk újraközlésével mutatjuk be, hogyan tervezték a szakemberek a Titanra való leszállást. A Huygens programjával való hasonlatosság nem a véletlen műve...

A Huygens űrszonda leszállásáról szinte valamennyi európai hírújság címoldalon számolt be, az ESA honlapja pedig látogatottsági rekordot döntött.

Tovább folyik az európai Huygens ereszkedési és landolási adatainak kiértékelése. A legújabb információk szerint a leszállószonda a légkör felső rétegeiben szinte hánykolódott, majd “sárban” szállt le. Közben elkészült a leszállási térség hamis színes domborzati képe is.

Újabb szenzációs felvételt tett közzé az Európai Űrügynökség, amely ezúttal a leszállóhely közvetlen környezetét mutatja.

Az amerikai Spirit és Opportunity marsjárókkal kapcsolatos legújabb, magyarul is olvasható hírekre hívjuk fel az érdeklődők figyelmét.

A NASA 18 hónappal meghosszabbította a már több mint egy éve a Marson dolgozó Spirit és Opportunity küldetését.

A NASA Hubble Űrtávcsöve és a Cassini űrszonda együttes mérései alapján vizsgálták a Szaturnuszon a sarki fény jelenségét.

Az ESA üstökösszondája március 4-én a Föld megközelítésével vesz lendületet további útjához.

Az európai holdszonda programját egy évvel, 2006 augusztusáig kitolták.

Egy új kutatás szerint a Plútó és a Charon hasonlóan alakulhatott ki, mint több mint négymilliárd évvel ezelőtt a Föld-Hold rendszer. A Kuiper-öv legnagyobb képviselőjébe egykoron egy méretben hasonló nagyságrendű másik kisbolygó csapódhatott.

Egy magyar fordításban több mint húsz éve (!) megjelent cikk újraközlésével mutatjuk be, hogyan tervezték a szakemberek a Titanra való leszállást akkoriban.

A 2004. november 15-én Hold körüli pályára állt első európai holdszonda, a SMART-1 sikeresen túljutott műszereinek tesztfázisán. Hold körüli pályájáját ha lassan is, de a megfelelő szintre csökkentette, hogy megkezdhesse tudományos programját.

A Huygens szonda leszállása során a 13 és 8 km magasság között készített harminc felvételből mozaikképet állítottak össze. Már az összes nyers kép megtekinthető az interneten!

Amikor a Huygens szonda belép az óriáshold légkörébe, egy egyedülálló kísérlet keretében a földi rádióteleszkópok globális hálózatát is arra irányítják majd.