A Cassini-Huygens űrszondapáros október 26-án minden eddiginél közelebb repült el a Szaturnusz Titan nevű holdja felett.

A két űrnagyhatalom hasonló célokra hasonló űrhajókat, hordozórakétákat fejlesztett ki. Ilyen volt az UR-700 és a Nova is. Ám a többivel ellentétben ezek csak tervek maradtak.

A szovjet Mars-program érdekessége 1988-ig, amikor is áttértek arra a tervre miszerint a bolygóközi egység napenergiával működjön, az igen nagy energiát biztosító nukleáris energiaforrás volt. Mindeddig ez volt az Enyergija óriás stratégiája hosszú távú űrrepülések energiaellátásának biztosítására. Ez tette szükségessé egy nagy energiájú nukleáris erőmű (NPP) kifejlesztését. Az erőmű lítium-niobium technológián alapult.

Egyre közeledett az amerikaiak holdraszállása, s a szovjeteknél már látszott, ebben a versenyben lemaradhatnak. 1966-ban összegyűjtötték a Mars-misszió terveket, majd 1969-re a korábbiakat felhasználva egy új tervvel álltak elő a tervezők.

Alighogy 1956-ban kidolgozta Mars-tervét, Koroljovra nagy dicsőség várt: 1957. október 4-én új korszak köszöntött az emberiségre. A Szputnyik-1 sikeres indítását követően Koroljov tervezőirodájában mind többen dolgoztak a Mars-misszió továbbfejlesztésén.

És ismét Mars... A bolygó körül keringő európai szonda mérései alapján a metán és a vízgőz jellemző előfordulási területei a vörös bolygó légkörében jórészt egybeesnek.

Az Európai Űrügynökség az Aurora-program céljaként, az Amerikai Űrkutatási Hivatal a Bush-program kiteljesítéseként szeretne eljutni a Marsra. Az oroszok – saját bevallásuk szerint – 2015-re képesek lesznek űrhajósokat küldeni a Vörös Bolygóhoz.

A Genesis küldetése után újabb, a Napot még inkább megközelítő űrszondák indítása várható. Kétrészes cikkünkben először az amerikai STEREO szonda tervét ismertetjük.

Az utolsó előre megtervezett pályamódosító manővert hajtotta végre az elmúlt napokban a Cassini. Új pályáján október 26-án repül majd el csupán 1200 kilométerre a Titántól.

A közös NASA-ESA napkutató szonda eredményeiről alkalmanként az Űrvilág oldalain is beszámolunk. Ahhoz, hogy a SOHO ma is működhessen, négy éve egy nagyobb mentőakció is kellett.

Amennyiben az időjárás engedi, csütörtök hajnalban teljes holdfogyatkozásnak lehetünk tanúi. Az eseményre való tekintettel a Polaris Csillagvizsgálóban szerdáról csütörtökre virradó éjszaka hajnali 2 órától rendkívüli nyitvatartás lesz!

Miután Misin és Jangel felhagyott a MEK Mars-űrhajó tervezésével, Cselomej még jobban belevetette magát a kérdésbe. Továbbfejlesztette az 1969-es MEK-koncepciót, hogy megalkossa az Aelita (MK-700) terveit.

Koroljov eredetileg az N-1 rakétával indította volna Mars-űrhajójának egységeit. A hordozóeszközt végül az emberes holdprogramban használták fel. Így megkezdték a továbbfejlesztett, N-1M hordozórakéta megépítését.

Sokan úgy gondolták, az 1959-es terv meglehetősen behatárolt. 75 tonnás űrhajó, három éves küldetés és még csak le sem szállnak. Ezért Koroljov tervezőirodáján belül 1960-ban új, nagyszabású tervet dolgoztak ki.

A Mars Society Magyar Tagozata pályázatot hirdet a vörös bolygó jövőbeli felfedezése iránt érdeklődők számára „Az első emberes Mars-expedíció” címmel.

Sorozatunk következő néhány részében áttekintjük, milyen terveket készítettek a szovjetek, majd az oroszok abból a célból, hogy Amerikát megelőzve embert küldjenek a Vörös Bolygóra. Az alábbiakban Koroljov egy 1956-os tervét mutatjuk be.

A STEREO és a Solar Probe amerikai, valamint a Solar Orbiter európai űrszondák sikere esetén központi csillagunkról szerzett ismereteink megsokszorozódhatnak.

Jó tizenhárom éve magyar postabélyegen is bemutatták az akkor még csak előkészületben levő Cassini-Huygens űrprogramot.

A nemrég a Szaturnusz körüli pályára állt Cassini NASA-űrszonda európai „utasa”, a Titanra 2005 elején leereszkedő Huygens adatai remélhetőleg rendben megérkeznek majd.

Augusztus 3-án hajnalban elindult a NASA Messenger űrszondája a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. 30 éve ez lesz az első látogatás az égitestnél.