Elkészült a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titannak az eddigi legrészletesebb térképe. A légköre által eddig eltakart felszín lassan felfedi titkait. S már csak hetek kérdése, hogy a Cassini űrszonda Szaturnusz körüli pályára álljon. Egyre inkább úgy tűnik, a nyár űrkutatási szenzációja a gyűrűs bolygó kutatása lesz.

Május 4-én a késő esti órákban teljes holdfogyatkozást figyelhettek meg az érdeklődők. A Polaris Csillagvizsgálóból több mint kétszázan láthatták az égi jelenséget.

Az idei nyár bizony szép, érdekes és ritka csillagászati eseményeket tartogat számunkra. Május 4-én teljes holdfogyatkozást, május további napjaiban egy szabad szemmel is látható üstököst, június 8-án pedig a Vénusz napkorong előtti áthaladását figyelhetik meg az érdeklődők.

2003 elején a Szaturnusz legnagyobb holdja átvonult a Rák-köd előtt, s ezt a ritka égi eseményt a Chandra röntgencsillagászati mesterséges holddal megfigyelték.

A Mars Observer 1992-es elvesztését követően a Mars-program igencsak lelassult. Az egymilliárdos költséggel épített Observer elvesztése súlyos kudarcot jelentett az amerikai űrhivatal számára.

Nemrég fedezték fel a 750-ediket azon üstökösök közül, amelyeket az 1995 decembere óta működő SOHO napkutató szonda képei alapján azonosítottak.

Az európai Mars Express szonda mérései igazolták, hogy a vörös bolygó légkörében metán található.

A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával megfigyelték a Szaturnusz bolygóról érkező röntgensugárzást.

Az ESA Mars Express szondájának egyik legújabb képén a Hecates Tholus vulkán látható - a megfelelő piros-kék szemüveggel rendelkezőknek térhatással!

Az Európai Űrügynökség Tudományos Programjainak Bizottsága egyhangúlag elfogadta az Ulysses napkutató űrszonda feladatainak meghosszabbítására tett javaslatot. Az űrszonda tudományos programja immár 2008. márciusáig szól.

A május 4-ei, hazánkból is megfigyelhető teljes holdfogyatkozás után egy újabb, még ritkább csillagászati jelenségre hívjuk fel kedves Olvasóink figyelmét. Már május 7-étől érdemes üstökös után kémlelni az eget.

...amelyen a Cassini űrszonda a maga egészében mutatja a Szaturnuszt és gyűrűrendszerét.

A British Council és a Budapesti Planetárium közös programja május 6-tól augusztus végéig látogatható a Planetárium népligeti épületében.

Az oroszok már 1992-ben el szerették volna indítani a Marsz-8 űrszondát, melyen a tervek szerint két leszállóegységet, két penetrátort, egy légköri ballont és egy rovert kellett volna a Marsra juttatnia. A lassú építkezés, a kiadások miatt a szonda csak csúszott. A program tervezett neve így Marsz ’94 lett.

George Bush amerikai elnök 1989-ben hirdette meg a NASA jövőjével kapcsolatos programját (Space Exploration Initiative), melynek végcélja az emberes Mars-utazás lett volna: „Meggyőződésem, hogy az Apollo-11 holdraszállásának 50. évfordulóján az amerikai zászlónak ott kell lobognia a Marson is.”

Az ESA Aurora programjának keretein belül a tervek szerint egy évtized múlva speciális kapszulába zárt marsi kőzetanyagot juttatnak vissza a Földre, hogy majd a földi laboratóriumokban elemezhessék.

Az idén júliusban a Cassini szonda megközelíti a Szaturnuszt, és legnagyobb holdját, a Titant. Az amerikai űrszonda európai leszállóegységét a Huygenst a maga nemében páratlan misszió végrehajtására tervezték: a Titan tanulmányozására. Ez a hold az egyetlen a Naprendszerünkben, amely rendkívül vastag légkörrel rendelkezik.

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte bolygórendszerünk legmesszebb lévő ismert objektumát, a Sedna valószínűleg a belső Oort-felhő tagja lehet.

A Cassini-Huygens űrszonda-páros a Szaturnusz rendszere felé tart. Pár hónappal érkezése előtt a Cassini lenyűgöző felvételt készített a bolygóóriásról.

A Mars Express 275 km-es keringési magasságból készítette el azt a döbbenetes felvételt, melyen a Valles Marineris látható. A képen (a valószínűleg víz által okozott) eróziós nyomok láthatók.