A Nap mágneses tere azért is „kibogozhatatlan”, mert nem két póluson át „tör a felszínre”, mint a Föld esetében. Minden napfolt egy-egy északi vagy déli mágneses pólus. Emellett természetesen a globális mágneses tér forrása valóban a Nap északi és déli pólusánál található.

Az Ulysses Nap-kutató űrszondát az ISPM terv keretében építették európai szakemberek. Mint az Űrvilág oldalain azt már olvashatták, a programot eredetileg európai-amerikai együttműködés keretében két űrszondára tervezték, de az amerikai visszalépést követően az ISPM keretén belül csupán egyetlen űrszonda indult (bár azt amerikai űrrepülőgép fedélzetéről indították).

A Ulysses űrszonda segítségével rengeteg információhoz jutottunk központi csillagunkról. Az adatok kiértékelésében magyar kutatók is részt vesznek.

Cikksorozatunk második részében röviden megismerkedünk az „űridőjárás-előrejelző” űreszköz-flottával, illetve bepillantást nyerünk a szakterület hazai helyzetébe.

Az ESA tegnap nyilvánosságra hozta az ExoMars program "Phase A" szakasz eredményeit. Eszerint a 2009-ben Marsra küldendő űrszonda részletes tervének kidolgozásába három ipari konzorcium vágott bele. Közülük az egyik kezdheti meg az űreszköz építését 2004-ben.

Az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoportjának planetológiai honlapja néhány hónapja alapos ráncfelvarráson esett át. A megújult honlapot (http://planetologia.elte.hu) mindenkinek ajánljuk, akit érdekelnek bolygórendszerünk égitestjei.

Mint pár napja olvashattuk, a Mars Express és a Beagle-2 – köszönik szépen – rendben működnek. A lezárult teszt-sorozat jó ok arra, hogy kicsit közelebbről is megismerkedjünk kontinensünk első mars-szondájával.

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogy miképp sikerült megmenteni a SOHO-t. Mostani – befejező – cikkünkből kiderül, hogy ez miért is volt annyira fontos oly sok szakember – sőt nem csak szakember – számára.

Európa első Mars-szondája egy hónappal az indítása után energiaellátási gondokkal küzd. Emiatt valószínűsíthető, hogy a Mars körüli pályára állás után korlátozni kell a fedélzeti műszereinek működését.

20:15. GYORSHÍR: Az előzetes terveknek megfelelően elindult az Öreg Kontinens első Mars-szonda együttese!

Timothy Jones, a londoni Imperial College kutatója felfigyelt egy tanulmányra az egyik szakfolyóiratban, ami a napszél 1996-ben mért rendellenes viselkedéséről szólt. (Az Imperial College-ban készültek az Ulysses mágneses teret érzékelő berendezései, André Balogh vezetésével.)

Sorozatunk második, befejező részében bemutatunk néhány érdekes megfigyelést...

2003. november 8-ról 9-re virradó éjszaka teljes holdfogyatkozásnak lehetünk tanúi.

A mostani váratlanul erős naptevékenység egy sor kérdést szült az emberekben. Cikksorozatunban bemutatjuk magát a jelenséget, valamint annak hatásait űreszközeinkre és mindennapjainkra.

Úgy tűnik, hogy vasárnap hajnalban megkezdődik az első olyan európai vállalkozás, mely a Hold közelebbi vizsgálatát célozza. Ráadásul ez az űrkísérlet még egy sor további izgalmas műszaki megoldást is tesztel.

Mint ismeretes, az Ariane-5 tavaly decemberi hibája miatt a magyar szakemberek részvételével épített Rosetta üstökösszonda indulását el kellett halasztani. A halasztás egyben azt is jelentette, hogy az eredetileg kijelölt célpont, a Wirtanen üstökös elérhetetlenné vált a szonda számára. Az új célpontról, a Csurjumov-Geraszimenko üstökösről viszont elég kevés volt az információ. Mostanra ez az információhiány is a múlté, mivel a Hubble segítségével egy háromfős tudóscsoport – köztük egy magyar kutató – pontos méretet vett a Rosetta leendő célpontjáról.

Július második hetében zajlott le az a teszt-sorozat, melynek eredményeit az ESA 17-én sajtótájékoztatón foglalta össze. Eszerint a Mars Express és a Beagle-2 leszállószonda rendben működik. A szakemberek azt is megmutatták, hogy a Mars Express milyennek látta bolygónkat.

Az antenna pozíciójának hibája miatt félő volt, hogy június 27-től elsötétülnek a SOHO képei, s 19 napig nélkülöznünk kell a Napot figyelő „űrszem” adatait. Úgy tűnik azonban, hogy sikerülhet minimalizálni az adatveszteséget, sőt az ESA mai közleménye szerint a probléma hosszú távon jóval kisebb lesz mint azt korábban gondolták. A mostani közlemény jó alkalom arra, hogy (egy kétrészes cikksorozatban) megismerkedjünk ezzel a nem mindennapi űreszközzel.

20:40. Bemutatjuk az ESA TV felvételeit a Mars Express és Beagle-2 Mars-szondák indításáról

17:45. Már csak két óra van hátra a Mars Express és a Beagle-2 bajkonuri startjából. Rövid cikkünkben az utolsó néhány nap legemlékezetesebb pillanatainak fotóit közöljük.