17:02. Ma veszi kezdetét az első önálló európai Mars-kutató űrszonda 400 millió kilométeres utazása a Vörös Bolygó felé. A Mars Express fedélzetén utazik a Beagle-2 leszállóegység is, amely az élet egykori nyomai után kutat a marsi felszínen.

Amennyiben minden a tervek szerint alakul, akkor ebben a hónapban valóságos ármádia indul a Vörös Bolygó felé. A sorban az első az európai Mars Express és Beagle-2 duó - indításuk hérfőn várható. Ha szerencsénk lesz, akkor jövőre (amikor az eszközök a Marshoz érkeznek), már a szakemberek is úgy mosolyoghatnak, mint a Marson a közelmúltban ismét megörökített arcocska!

Megszületett a végleges döntés: a Rosetta várhatóan 2004 februárjában indulhat útnak. Új célpontja a Csurjumov-Geraszimenko, hordozóeszköze pedig az Ariane 5 kismértékben módosított változata lesz.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A sorozat jelen részben a tudományos célú mesterséges holdakról ejtünk szót.

Ritka égi tüneménynek lehettünk tanúi május 7-én. A Napunkhoz legközelebb, attól mintegy 58 millió kilométerre keringő bolygó, a Merkúr átvonult központi csillagunk, a Nap előtt.

2003 júniusában indul az első európai űrszonda - a Mars Express - a Vörös Bolygóhoz. Fedélzetén a Beagle-2 leszállóegységgel a Mars titkai után nyomoz.

Ezzel a címmel tart előadást március 18-án Spányi Péter a Polaris Csillagvizsgálóban. Mint portálunkon már többször olvashatták, a Rosetta európai üstökös-kutató misszió indulását januárban el kellett halasztani az Ariane-5 hordozórakéta tavaly decemberi meghibásodása miatt.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Kevéssé ismert, hogy a hatvanas évek végén a kontinens nyugati felének szakemberei szondát akartak küldeni a legbelső bolygóhoz. Az akkor elvetélt ötlet napjainkban ismét felmerült.

Az Európai Űrügynökség (ESA) felhívást tett közzé, amely szerint pályázat formájában benyújtott gondolatokat, kísérletterveket és egyéb tervezési/technikai ötleteket vár az európai fiataloktól, hogy ezzel minél jobban előremozdítsa, gazdagítsa az Aurora-programot.

Nos, ha Ön egyetemista, vagy posztgraduális képzésben vesz részt, akkor most - az ESA legújabb pályázatának köszönhetően - az Európai Űrügynökségnek adhat ötleteket. Mivel az előzetes tervek beadásáig már csak egy hónap van hátra, újból közöljük a kiírást!

Az ESA TV élőben közvetíti a Mars Express hétfői startját. A műholdas adás szabadon fogható az ASTRA műholdrendszerről.

Sorozatunk e részében röviden bemutatjuk, hogy egy páratlan kutatási lehetőség a nyolcvanas években még mennyire nem tudta összefogni a nagyhatalmakat. Minden, űrkutatásban akkor „számító” ország külön-külön készített űrszondát egy égitest felderítésére.

Hosszú ideje futó sorozatunk mostani részében az ŰRVILÁG Olvasói az európai űrszondákkal - Naprendszerünk kutatóival - ismerkedhetnek meg.

Hamarosan megkezdődik Európa egyik legnagyobb űrbeli vállalkozása. Egy egyedülálló nemzetközi összefogás végeredményeként, több mint húsz európai cég bevonásával elkészült, és nemsokára útjára indul a Mars Express.

Ritka égi jelenségnek lehetünk ma szemtanúi. A Merkur megmutatja a sötét oldalát a Föld lakóinak, miközben átvonul a Nap előtt. A jelenség csak speciális távcsővel figyelhető meg.

Amint az köztudott, az ESA és az Arianespace ez év januárban úgy döntött, hogy a Rosetta üstököskutató szonda startját az Ariane-5 rakéta tavaly decemberi kudarca miatt bizonytalan időre elhalasztja. Miközben folyik a kudarc okának kivizsgálása, azt követően pedig a rakétán elvégzik a szükséges módosításokat, a Rosettát hibernálták, és az ESA intenzíven keresi a lehetséges új üstökös-célpontokat. Az idő azért is sürget, mert a szonda szakszerű tárolásának évi költségét 50 és 100 millió Euro közötti összegre becsülik.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Sorozatunk mostani részéből kiderül, hogy miképp sikerült több tucat légkörkutató ballont egy műholddal felrobbantani, és hogy miért indult oly nagy késéssel az első olyan európai űrszonda, mely eljutott a Jupiterhez.

Néhány nappal ezelőtt átadták az ESA (Európai Űrügynökség) követőhálózatának első olyan Európán kívüli állomását amely ún. "mély ég" (deep space) eszközök, azaz a Naprendszerbe indított európai űrszondák követésére szolgál. Az új központ a déli féltekére, Ausztráliába került.

1976 óta nem volt olyan fényes üstökös az égbolton, mint napjainkban. A pazar csóvát bontó ragyogó égitest kedden reggel érte el napközelségét, s pár napig még megfigyelhető a SOHO űrszonda felvételein.

Az Európai Űrügynökség Rosetta programjának szakemberei nem adták föl a sikeres indítás reményét. Alkalmazkodva az új helyzethez az űrszonda és tudományos programjának tökéletesítésére fordítják a startig hátralévő időt, minimum egy, maximum két és fél évet.