A Jupitert és jeges holdjait vizsgáló, 2022-ben startoló európai űrszonda építésére fővállalkozóként az Airbus Defence & Space cég nyert megbízást.

Legalábbis a startja – az európai–japán BepiColombo 2024-ben állhat pályára a Naprendszer legbelső bolygója körül.

Nyolc év sikeres kutatómunka után végleg elfogyott az üzemanyag a Vénusz körül keringő európai űrszondán.

A mostanra a Napnak a Földről nézve átellenes oldalára került űrszondák egyikével az irányítók váratlanul elveszítették a kapcsolatot.

Nemrég múlt a tizedik évfordulója, hogy az európai űrszonda elindult a Marshoz. Mit csinált, és milyen feladat vár még ott rá?

Az Európai Űrügynökség (ESA) első nagy bolygóközi szondája, a Jupiterhez indítandó JUICE fedélzeti műszerei között magyar fejlesztésűek is lesznek.

A költségmegtakarítás elérte a NASA következő évtizedre tervezett, a Napot és a Nap-Föld kapcsolatokat kutató űreszközeit is. Azért a program így is elég gazdag.

Ma reggel, napkelte után Magyarországról is megfigyelhető volt a Vénusz átvonulása a Nap korongja előtt. Hogy látták a különös égi jelenséget a műholdak?

Pedig az érzékeny űrtávcsővel még a Nap közelébe sem szabad nézni! Akkor hogyan, és miért?

Nem meglepő, űreszközökkel mégis most először kimutatott eredmény, hogy a napszélnek ugyanaz a „lökése” a Mars légköréből sokszorta több oxigént „fúj el”, mint a Földéből.

Az emberi szem számára láthatatlan ultraibolya tartományban nemrég felfedezett marsi „sarki fények” mellett talán kék színű égi jelenségeket láthatnak majd egykor a Mars-utazók.

Ha majd jövő ilyenkor visszatekintünk, 2015 a törpebolygók meglátogatásának és Magyarország ESA-csatlakozásának éveként maradhat emlékezetes.

Az ESA 2022-ben a Jupiter rendszerébe indítandó űrszondája a következő fejlesztési fázisba léphet, benne magyar részvétellel.

Trupka Zoltán beszélgetése Kereszturi Ákos planetológussal.

A tíz éve startolt Mars Express kerek évfordulóját egy a vörös bolygó északi jégsapkájáról készült mozaikképpel köszöntötte az ESA.

Kálmán Béla székesfehérvári előadása november 27-én (kedden) délután háromnegyed hatkor kezdődik.

A felvételt nem egy műholdon, hanem egy ballisztikus rakétán repült ultraibolya távcsővel készítették. A műszer csak alig több mint 5 percig működött, de a kutatók szerint megérte!

„Workshop on Mars – Connecting Planetary Scientists in Europe” címmel háromnapos konferenciát tartanak június 5-7. között.

Eldőlt, hogy a 2020-as években az ESA első nagy űrszondás küldetése a Jupiter, valamint a bolygó jeges holdjainak vizsgálatára indul.

Még oda sem ért a frissen indított Curiosity a Marshoz, máris olvasni olyan amerikai véleményeket, hogy a mostani program nem valami még nagyobbnak a kezdete, hanem inkább a bolygó aktív kutatásának a vége lesz. Szükség lehet orosz segítségre is.