Az amerikai hadsereg kutató-fejlesztő szervezete nagy számú, jóformán „eldobható” kis távérzékelő műhold rajaival elégítené ki az alakulatok űrfelvételigényeit.

A műholdas felderítésért felelős amerikai kormányzati szervezet idei flottafrissítési programját egy Delta-4 rakéta segítségével kezdte a Vandenberg Légitámaszpontról.

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban bejelentették, hogy áprilisban egy földmegfigyelő műholdat állítanának pályára. Külföldi megfigyelők szerint az egész egy álcázott rakétakísérlet lenne.

A WGS-4 a floridai Cape Canaveral 37B jelű startállásából emelkedett a magasba, egy Delta-4 rakéta tetején.

Egy benne felejtett rongydarab miatt már elveszni látszó szuperbiztos amerikai katonai távközlési műhold, az AEHF-1 a csodával határos módon elérte a számára kijelölt pályát, hamarosan szolgálatba állhat.

A felújítva működésben még sosem látott hadihajóról az egyik amerikai kereskedelmi távérzékelő műhold készített nagyfelbontású űrfelvételt.

A NASA lefoglaltatta azt az 1960-as évekből származó eredeti rakétahajtóművet, amelyet a nyáron egy internetes aukciós oldalon kínáltak megvételre.

A kedden indított TacSat-4 az Afganisztánban és Irakban állomásozó amerikai csapatok kommunikációját segíti majd.

Az 1970-es és 80-as években repült amerikai „Nagy Madarak” 100-100 km hosszú filmeket fényképeztek tele.

Hétfőn egy olyan orosz kémműhold indult, amely a 30 cm-es felbontású felvételeit nem elektronikus úton, hanem filmen juttatja vissza előhívás és elemzés céljából a Földre.

Az Unha-3 hordozórakéta, tetején a harmadik észak-koreai műholddal az előző, 2009-es állítólagos űrindítási kísérlet sorsára jutott: kudarcot vallott.

Az orosz Proton hordozórakéta K jelű változata 45 év szolgálat alatt 311 indítást végzett – utoljára pénteken egy katonai műholdét, Bajkonurból.

Az amerikai és szövetséges haderők számára készült új mobil távközlési műholdrendszer első tagja egy Atlas-5 rakétával és a kétszázadik Centaur végfokozattal állt pályára Floridából.

Nyilván kémkedik is az ember nélküli amerikai mini-űrrepülő. De biztosan nem úgy, ahogy a Spaceflight magazinban elképzelték...

Az orosz hordozórakéta a Dél-Amerikában fekvő, európai üzemeltetésű starthelyről ezúttal hat kisebb műholdat állított pályára.

Ez volt a H-2A hordozórakéta huszadik startja.

14 hónap és több mint 450 manőver után hamarosan eléri tervezett pályáját az amerikai AEHF-1, egy újfajta katonai távközlési műholdtípus első képviselője.

Tanegasima szigetéről H-2A rakétával pénteken indult az optikai felderítő űreszköz.

Eddig szigorúan titkolt „múlt századi” kémműholdakat mutattak be a minap Amerikában. A kémkedés e módszere persze most is él, de az akkori csúcstechnológia mai szemmel már igen ósdinak tűnik.

A SBIRS GEO-1 jelzésű űreszköz az infravörös tartományban, geoszinkron pályáról figyeli majd a felé eső féltekét, hogy időben riaszthasson, ha rakétaindítást észlel.