Természetesen a James Webb-űrtávcső. Amelyet talán a WFIRST követhet. De mi következik azután?

A Titán felszíne ködbe burkolódzik. Radarral azonban letapogatható, legújabban pedig az infravörös tartományban mutatkoztak meg a felszíni részletek.

A NASA amatőrcsillagászok megfigyeléseit felhasználva dönti el, milyen pályán közelítse meg a Jupiter körül keringő Juno szondája a bolygó nagy vörös foltját.

A planetológia egyik fontos kérdése a földi víz eredete, amire vonatkozóan a különböző égitesteken a deutérium/hidrogén arány mérése adhat támpontot.

A Sky and Telescope elkészítette összeállítását az elmúlt év (szerintük) legfontosabb csillagászati eseményeiről.

Egy szilveszteri manőverrel az alig 500 m-es kisbolygó körüli pályára állt az amerikai űrszonda.

Az amerikai kisbolygókutató űrszonda megközelítette a Bennu kisbolygót, amelyet közelebbről megvizsgál és végül anyagmintát is hoz róla a Földre.

Űrtörténelmi rekordok, elsőségek, űrtechnikai bravúrok és lélegzetelállító képek után vége felé közeledik a NASA Dawn (Hajnal) szondájának 11 éves küldetése.

Két amerikai űrszonda közeledik egy-egy kis égitesthez – az egyik a Naprendszer belső részén, a másik tőlünk nagyon messze.

Sok adatból váratlan érdekességek is előbukkanhatnak. A Tejútrendszer milliárdnyi csillagát felmérő Gaia űrszonda újabb meglepetéssel szolgált.

A Juno szonda 17. Jupiter-közelsége idején, december 21-én sikerült az Io egyik vulkánjából kidobott anyagfelhőt megörökíteni.

A Szaturnusz gyűrűjében kialakuló hullámok segítségével az eddiginél pontosabban sikerült megmérni az óriásbolygó tengelyforgási periódusát.

A Ceres jellegzetes alakzatai a kriovulkanikus eredetű hegyek. A magasba toluló jéghegyek annál laposabbak, minél öregebbek és minél közelebb vannak az egyenlítőhöz.

Számítógépes modellezéssel kapott eredmények szerint a Mars nagyobbik holdjának jellegzetes barázdáit a Stickney-kráterből kidobott sziklák okozhatták.

A földi irányítók megkapták az első rádiójeleket a távoli Kuiper-öv kisbolygója mellett ma elszáguldó űrszondától.

Az Europa Clipper megvalósulhat, de a csökkenő politikai támogatás és a szakmai kételyek egyaránt az Europára leszálló szonda bizonytalan időre történő halasztása mellett szólnak.

A NASA nevezetes űrtávcsövének elfogyott az üzemanyaga, 9 év működés után nem tudnak már több megfigyelést végezni vele.

Sem a kifogyóban levő üzemanyag, sem az egyik működésképtelen hajtóműfúvóka nem akadályozza a NASA exobolygókereső űrtávcsövét a munka folytatásában.

A HaloSat a közelmúltban a Nemzetközi Űrállomásról pályára állított CubeSat, amely a Világegyetem hiányzó anyagának kereséséhez végez méréseket.

Elindult a NASA legújabb tudományos küldetése, a Parker Solar Probe.