Az ESA főigazgatója január 15-én évindító tájékoztatót tartott. Az elhangzottak egy részéről már írtunk, előbb stratégiai elképzeléseit vázolta, majd 2015 fontos mérföldköveit és 2016 várható eseményeit ismertette.
Az űrhajósok kiképzésére kifejlesztett víz alatti robotot sok más területen is lehet hasznosítani. A lehetőségeket a Földközi-tenger mélyén próbálják ki.
Éppen 15 éve megszakítás nélkül jelen van az ember a világűrben. 2000. október 31-én indult a világűrbe a Nemzetközi Űrállomás első legénysége, 2000. november 2-a óta folyamatosan lakott az ISS.
Paolo Nespoli, az ESA olasz űrhajósa harmadszor is feljuthat a Nemzetközi Űrállomásra, másodszor az alaplegénység tagjaként, hosszú időtartamú repülésre.
A Progressz teherűrhajó hibája miatt a 43. személyzetnek „túlóráznia” kellett az ISS-en. Cseppet sem bánták, különösen az olasz űrhajósnő nem, aki így háromszoros rekorderként térhetett vissza a Földre.
Az ESA főigazgatója január 15-én évindító tájékoztatót tartott. Az esemény újszerű részéről már beszámoltunk. Most hagyományos részére térünk át, amelyben az elmúlt év eseményeiről és az idei tervekről beszélt.
A természeti erőforrások megőrzésével foglalkozó holland cég az ESA-val együttműködve újfajta szűrőt fejlesztett űrbeli használatra. Eredményeikre érdekes földi hasznosítást is találtak.
Most először használják az ISS űrhajósainak felvételeit a fényszennyezés kimutatására. Igazolták, hogy a csillagos égboltot elhomályosító háttérfény fő forrása a közvilágítás és az épületek világítása.
Nemcsak az ISS-en működnek olasz berendezések, a Csurjumov–Geraszimenko-üstököstől a Marsig a Naprendszer különböző égitestjeire is elviszik azokat európai és amerikai űrszondák.
Az űrben dolgozó űrhajósok testhőmérsékletét úgy kell mérni, hogy az minél kevésbé zavarja őket a munkában. A testhőmérséklet odafent jellemzően magasabb a megszokottnál.