A lassan végéhez érő év szubjektív összefoglalója, az Űrvilág idei híreinek tükrében.

A Curiosity világképformáló felfedezésére – ha lesz ilyen – még türelmesen várnunk kell.

Legalábbis egy darabig, ami a háttérsugárzás szintjét illeti. Ez ugyanis a Curiosity mérései szerint nem nagyobb, mint amekkora a Nemzetközi Űrállomás utasait éri.

Legalábbis ami a munkanapjuk időbeosztását illeti – hiszen amúgy eddig sem hagyták el Kaliforniát.

A Curiosity lapátjával gyűjtött első két mintát szándékosan elszórták, a harmadik azonban már bekerül azokba a berendezésekbe, ahol összetételüket részletes vizsgálatoknak vetik alá.

A marsjáró kavicsokat rejtő kőzetet talált, ami az elképzelések szerint csak egy egykori, méghozzá nem is ideiglenes vízfolyásban keletkezhetett.

A Curiosity elküldte nagyfelbontású színes képeit a végső célpontjáról, a Gale-kráter közepén emelkedő Aeolis-hegy oldaláról.

Hamarosan már lézerrel „lő”, és meg is próbál mozdulni a Curuiosity. Eközben egy egész család áttért a marsi nap hosszához alkalmazkodó életvitelre.

Milyen élettartamra számíthatunk, és mennyire megbízható az automata marsi kutatólaboratórium számítógépes rendszere?

A már a Marson levő amerikai rover, a Curiosity néhány hetes beüzemelési időszak után megkezdi legalább két éven át tartó kutatómunkáját. Milyen eszközök állnak rendelkezésére?

A NASA 2020-ban ismét egy önjáró robotot kíván indítani a vörös bolygó felszínére, a Curiosity mintájára.

Megélnének az űrutazók a Marson – ezt a címet adtuk nemrég a Curiosity sugárzásmérőjének eddigi eredményeit idéző cikkünknek. A hír igaz, de a Mars-utazás sugárvédelmi szempontból azért még mindig nem számít egyszerű feladatnak!

A Marson tartózkodó Curiosity rover SAM minilaboratóriumában elször végezték el egy szilárd minta analízisét.

A Curiosity eddigi mérései a marsi légkör összetételéről azt mutatják, hogy jelenleg nincs kimutatható mennyiségű metán a légkörben, legalábbis a Gale-kráternél.

A vártnál kicsit magasabb nappali hőmérsékleteket mér a Curiosity, pedig a leszállóhelyén még be sem köszöntött a tavasz.

Augusztus eleji landolása óta ekkora távolságot – mintegy 109 métert – tett meg a Curiosity rover.

A Curiosity megtette az első métereit, így most már jogosan lehet marsjárónak nevezni.

A NASA Curiosity marsjárója eddig az előzetes várakozásokat is felülmúló módon működik. Szoftverfrissítéssel, a műszerek beüzemelésével telik az idő.

A Mars körül keringő amerikai MRO szonda bravúros felvételén látható a kibontott ejtőernyővel ereszkedő Curiosity.

Az eddigi legnagyobb tudású űrszonda, amelyet idegen égitestre küldtünk, legalább egy marsi éven (két földi éven) át végzi kutatómunkáját. De ha minden jól megy, ennél lényegesen tartósabb is lehet.