Műholdradar-interferometriát alkalmazva több magyarországi település, így a főváros függőleges felszínmozgási térképe is elkészült.

Az Envisat földmegfigyelő műhold egyik műszere nem csak a saját bolygónkról gyűjt adatokat, de az év elején több alkalommal a Vénuszt is „elcsípte”.

Az ESA tagországai egyhangúan az Envisat földmegfigyelő mesterséges hold programjának kiterjesztése mellett szavaztak.

Az Envisat három időpontban készített radarképeinek kombinálásával a világ egyik legfontosabb vízi útvonala „színesben” látható.

Az Envisat műholdképén az észak-amerikai Nagy-tavak közül hármat láthatunk.

Mint a legtöbb, a Szahara déli peremén fekvő országban, Nigerben is gondot okoz a vízellátás.

Ritka pillanatot kapott el az Envisat szeptember végén: a kontinens nyugati fele fölött alig látszottak felhők.

Ha így folytatódik, szeptemberre a tavalyi nyári szezonban mért negatív rekordot is megdöntheti a jégtakaró kiterjedése.

A dél-afrikai Namíbia északi területeit mutatja az Envisat színpompás űrfelvétele.

Alain Hubert egy 106 napos, embert próbáló sarkvidéki expedíción van túl. De mi köze ennek az űrkutatáshoz?

Az ESA Envisat földmegfigyelő műholdja is látja a sűrű füstfelhőt és a tűz által felperzselt területeket.

Az ESA Envisat műholdjának 7 éven át gyűjtött radaros adataiból gyönyörűen kirajzolódnak a tengeri hajózás útvonalai a kontinens körül.

Argentína fővárosát és környékét mutatja az európai Envisat földmegfigyelő mesterséges hold április elején készült felvétele.

Műholdradar-interferometriás mérésekből megállapítható, hogy mennyivel mozdult el a földfelszín a rengést követően.

A képet az európai Envisat mesterséges hold különböző időpontokban készült radarfelvételeiből állították össze.

Az Antarktiszi-félsziget melletti Wilkins-jégself ebben az évben közel került a feltöredezéshez. A repedések alakulását az ESA Envisat műholdjának naponta készített radarfelvételein bárki követheti.

Az augusztus utolsó és szeptember első napjaiban pusztító hurrikán útvonalát és fejlődését követhetjük az Envisat képein.

Július elején hatalmas homok- és porfelhőt vitt a szél a Perzsa (Arab)-öböl fölött egészen Iránig, sőt még tovább.

A nyár közeledtével a Grönlandi-tengeren visszahúzódik a jég, s közben szép, az űrből is jól látszó alakzatokat rajzol a víz felszínére.

Az 1000 méter magas Chaitén-vulkán évezredek óta először vált aktívvá május 2-án. Az Envisat űrfelvételén hosszú hamu- és füstfelhő kígyózik kelet felé.