2005 őszén nyári iskolát tartottak Firenze közelében űrplazmák és turbulencia témakörében, amely egy nyári iskola sorozat utolsó rendezvénye volt. A találkozón magyar kutató is részt vett a KFKI RMKI Kozmikus Fizikai Főosztályáról.

A tervek szerint 2005. május 31-én közép-európai idő szerint 14:00 körül indítják Kazahsztánból azt az orosz visszatérő műholdat, melynek kísérleteit teljes egészében az ESA állította össze, és fedélzetén magyar eszközök is lesznek.

A Progressz M-52 orosz teherűrhajó március 2-i dokkolásával Európa egy lépéssel ismét közelebb került saját teherűrhajójának indításához.

Folyatódott az év végi rakéta-nagyüzem, ezúttal az európai hordozóeszköz startolt.

Csupán néhány hete számoltunk be a Vega P-80 elnevezésű első fokozatának egyik sikeres teszteléséről, azóta az új európai hordozórakéta zajszint-tesztjére is sor került.

Az Európai Űrügynökség (ESA) már most megkezdte egy olyan hordozórakéta-sorozat tervezésének előkészületeit, amely hordozók a tervek szerint 2020 után váltanák fel a jelenleg használtakat. A program fő célja az indítási költségek csökkentése mellett a megbízhatóság, a rugalmasság és az állandó elérhetőség biztosítása.

Hárommilliárd eurót nyert az EADS űripari óriás. A pénzt Ariane-5 rakéták építésére fordítják.

A három program nagyon szorosan összefüggött egymással: az Ariane-5 hordozórakéta juttatta volna fel azt a Hermes űrrepülőgépet, ami a Columbus űrmodul kiszolgálására épült volna. Ekkorra már az űripari vállalatokkal is szerződéseket kötöttek, ezek felmondása önmagában is komoly veszteség...

Úgy tűnik, hogy vasárnap hajnalban megkezdődik az első olyan európai vállalkozás, mely a Hold közelebbi vizsgálatát célozza. Ráadásul ez az űrkísérlet még egy sor további izgalmas műszaki megoldást is tesztel.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mostani epizodban bemutatjuk az Öreg Kontinens legnagyobb rakétájának, illetve űrállomás-moduljának születését.

Az oroszok mai nagyrakétájának, a Proton hordozórakétának 1965. július 16-án volt az első sikeres startja.

1980-ban alapították a világ első, kereskedelmi rakétaindításokkal foglakozó vállalatát.

Február 12-én sikeresen startolt az Ariane-5 európai hordozórakéta legújabb változata, amely akár 10 tonnányi terhet is képes geostacionárius transzfer pályára állítani.

A fenti címmel tart Almár Iván professzor előadást a Kossuth Klubban október 20-án, 18:00 órától. A MANT DATA Szakosztálya várja az érdeklődőket.

Július 17-én egy Ariane 5G rakétával sikeresen Föld körüli pályára állították az eddig épített legnehezebb távközlési műholdat.

Több hónapos előkészítő munka után sikeresen végrehajtották a Vega könnyű hordozórakéta első szilárd hajtóanyagú fokozatán (P80) az első teszteket. A próba sikere után úgy tűnik, hogy a fokozat első feltöltése valódi hajtóanyaggal a terv szerint, jövő év elején fog megtörténni, és időben elkezdhetik a fokozat tesztelését.

Az Arianespace szakemberei kijavították a Rosettát szállító Ariane 5 rakétán a szigetelés hibáját. A rakéta újra az indítóálláson van, az indítás kedden várható.

Ma 1:14:39-kor sikeresen elindult Kourou-ból az Ariane-5 rakéta legutóbbi példánya. A hordozórakéta "potyautasa" volt a SMART-1, Európa első holdszondája.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebben a részben megismerkedhetünk az Ariane-4 rakétával.

Megszületett a végleges döntés: a Rosetta várhatóan 2004 februárjában indulhat útnak. Új célpontja a Csurjumov-Geraszimenko, hordozóeszköze pedig az Ariane 5 kismértékben módosított változata lesz.