Egy tegnapi miniszterelnöki határozat értelmében lehetőség nyílik rá, hogy amíg Magyarország nem lép be teljes jogú tagként az Európai Űrügynökségbe (ESA), addig meghosszabbíthassuk a jelenleg még érvényben levő előcsatlakozási megállapodásunkat.
Az űrkutatással kapcsolatos bármely tudományágban elért, hazai vonatkozású eredményekről vár színvonalas ismeretterjesztő írásokat a jövőre megjelenő 2013-as Űrtan Évkönyvbe a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT).
2013. szeptember 3-5. között – 15 év elteltével – ismét Budapest adott otthont a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén folyó sugárdózis-kutatásokkal foglalkozó munkaértekezletnek. Az ötven résztvevő között volt az első svéd űrhajós, Christer Fuglesang is.
A magyar űripar növekedése a technológiai innováció egyik kulcsterülete. Ez a témája a Magyar Űripari Klaszter 2013. október
9-i nemzetközi tanácskozásának.
2003. augusztus 29-én indult a Progressz M-48 teherszállító űrhajó fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézetben a BL-Electronics Kft. közreműködésével fejlesztett Pille-MKSz dózismérő rendszer.
A Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Asztronautikai Társaság Nők a Tudományban Kiválósági Díjat hirdet meg az űrkutatás területén dolgozó fiatal kutatók számára.
Március végén újabb hazai fejlesztésű műszer került a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. Az eszköz megalkotásában itthoni műhelyekben dolgozó magyar űrkutatók vettek részt. Három nagyon aktív és nagyon fiatal szakember munkájuk égi és földi vonatkozásiról mesél.
A február 11-én indult Progressz M-18M orosz teherűrhajó a nemzetközi összefogással megépített Obsztanovka kísérlet berendezéseit is magával vitte a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).