A ma indult indiai Mars-szonda földi követőállomásain magyar készítésű berendezések is szolgálják az ázsiai ország első bolygóközi küldetésének sikerét.
Egy tegnapi miniszterelnöki határozat értelmében lehetőség nyílik rá, hogy amíg Magyarország nem lép be teljes jogú tagként az Európai Űrügynökségbe (ESA), addig meghosszabbíthassuk a jelenleg még érvényben levő előcsatlakozási megállapodásunkat.
Az űrkutatással kapcsolatos bármely tudományágban elért, hazai vonatkozású eredményekről vár színvonalas ismeretterjesztő írásokat a jövőre megjelenő 2013-as Űrtan Évkönyvbe a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT).
2013. szeptember 3-5. között – 15 év elteltével – ismét Budapest adott otthont a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén folyó sugárdózis-kutatásokkal foglalkozó munkaértekezletnek. Az ötven résztvevő között volt az első svéd űrhajós, Christer Fuglesang is.
A magyar űripar növekedése a technológiai innováció egyik kulcsterülete. Ez a témája a Magyar Űripari Klaszter 2013. október
9-i nemzetközi tanácskozásának.
2003. augusztus 29-én indult a Progressz M-48 teherszállító űrhajó fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézetben a BL-Electronics Kft. közreműködésével fejlesztett Pille-MKSz dózismérő rendszer.
A Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Asztronautikai Társaság Nők a Tudományban Kiválósági Díjat hirdet meg az űrkutatás területén dolgozó fiatal kutatók számára.
Március végén újabb hazai fejlesztésű műszer került a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. Az eszköz megalkotásában itthoni műhelyekben dolgozó magyar űrkutatók vettek részt. Három nagyon aktív és nagyon fiatal szakember munkájuk égi és földi vonatkozásiról mesél.