A napokban került az újságárusokhoz a Természet Világa legfrissebb különszáma, amely 48 színes oldalon az űrkutatás változatos alkalmazási területeit mutatja be.
Próbálja meg átkonvertálni egy liter tej tömegét és térfogatát egy olyan rendszerré, amely képes akár 2000 kilométerre is kommunikálni, bírja a vákuumot és a kozmikus sugárzást. Hogy mi sül ki ebből? Az első magyar műhold!
Magyarország és az Európai Űrügynökség újabb öt évre aláírta a PECS megállapodást. Így továbbra is lehetséges, hogy a hazai kutatóhelyek és űripari cégek alvállalkozóként részt vegyenek az ESA különböző programjaiban.
Cikksorozatunk befejező részében bemutatjuk a BME-n fejlesztés alatt álló diák űrszonda központi számítógépének feladatait, valamint azokat a kísérleteket, amelyek adatainak a feldolgozását ez az egység végzi.
San Franciscoban történt egy immunológiai kongresszuson, hogy poszterünk előtt álldogálva egy elegáns úr lépett hozzám. A munkámról érdeklődött, és alig akart hinni a fülének, hogy Magyarországon egy űrélettani laboratóriumban dolgozom.
A cikkben a fizikai értelemben vett kaotikus rendszerek néhány tulajdonságát mutatjuk be, majd megvizsgáljuk, hogy teljesülhetnek-e ezek Föld körüli térségünkre is.
A Magyar Űrkutatási Iroda és a Magyar Asztronautikai Társaság elsősorban fiataloknak rendezett konferenciájára holnap kerül sor, ma a részletes programmal jelentkezünk.
Pályára állt a Hold körül az október 22-én indított Csándráján-1. Indiában a startot megelőző földi tesztek során magyar építésű berendezéseket is használtak.
Hazánk a kétoldali ratifikációs folyamatok végeztével, immár az EUMETSAT műholdas meteorológiai szervezet teljes jogú tagja. A magyarországi cégek, kutatóhelyek a kutatási részvételen kívül akár a műholdak tervezésébe, építésébe is bekapcsolódhatnak.
Hogyan működik a napelem? Milyen problémákkal kell szembenézni a használata során? A Műegyetem villamosmérnöki hallgatói testközelből ismerkedhettek meg vele. A BME HVT Űrkutató Csoport szakmai beszámolója a mérésről.
A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) magyar részvétellel készül egy plazmahullámmérő rendszer, orosz nevén Obsztanovka. A KFKI RMKI készíti a tizenegy érzékelőt tartalmazó, három számítógépből álló vezérlő és adatgyűjtő rendszert, az ELTE űrkutató csoportja pedig a SAS3 hullámmérő detektort.
Miért foglalkoznak a Járványügyi Központban mikrogravitációval? Mi köze lehet a fertőző és nem fertőző betegségek epidemiológiájának a súlytalansághoz?