Néhány évtizeddel ezelőtt csak elképzeléseink voltak arról, hogy az ember képes-e a súlytalanság állapotában élni. Kérdéses volt, hogy szervezetünk elviseli-e az űrhajó extrém gyorsulását és alkalmazkodik-e a drasztikusan megváltoztatott külső körülményhez, a gravitáció elvesztéséhez. A téma kutatásában debreceni szakemberek is résztvesznek.

Az Európai Tanács 2000-től kezdődően kidolgozott egy ajánlás rendszert a környezet és a fenntartható fejlődés szempontjainak a közösségi politikákba való integrálására (COM(2000) 20). Ehhez elsősorban megbízható, pontos agrár-környezetvédelmi indikátorok szükségesek, hogy átfogó információt nyerjünk a mezőgazdaság és a környezet közötti aktuális folyamatokról.

Az űrélettani kutatásoknak hazánkban is jelentős múltja van, amelynek gyökerei az INTERFERON kísérletre nyúlnak vissza. Ezt az eszközt Farkas Bertalan vitte magával a Szojuz-6 fedélzetére 1980-ban.

November 15-én a MŰI és a MANT - az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan - immár negyedik alkalommal, ismét megrendezi az Ifjúsági Fórumot.

A Föld környezetében levő plazmahullámokat vizsgálták a KFKI RMKI kutatói tíz évet felölelő műholdas mérési adatok alapján.

Cikkünkben a Cassini űrszondán levő, magyar részvétellel készült magnetométer és plazma spektrométer legfrissebb eredményeiről számolunk be.

A magyar űrkutatás aktuális kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban (IHM) Kovács Kálmán, a magyar űrkutatás felügyelő minisztere és Dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója szeptember 8-án.

A sikeres pályára állás napján 61 felvétel érkezett a gyűrűrendszerről, amelyben igen finom és vékony részletek, valamint eddig soha nem látott, különleges jelenségek figyelhetők meg.

Cikksorozatunk második - befejező - részében, bemutatjuk a magyar részvétellel folyó ICAROS NET nemzetközi kutatási projekt néhány részeredményét.

Május 27-28-án az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban tartják az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszer aktuális kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferenciát.

Kutatócsoportunk – a német partnerrel karöltve – a Bad Kissingenben végzett közös munka során 134 depressziós, otoneurológiai panaszokat és tüneteket produkáló beteg adatait dolgozta fel, és értékelte. Tekintettel arra, hogy a depresszió az átlagos lakosság 10-25 %-át érinti, különös helyet foglal ez a betegség, illetve magatartás típus a hosszú távú űrutazás ember-gép egységében, így szerepet játszhat az operátori tevékenység biztonságában is.

Az ezredforduló tiszai árvizeinek nyomán számos alkalommal megfogalmazódott, hogy azok egyik fontos okát a vízgyűjtőn történt erdőirtás jelenti. Az ELTE Geofizikai Tanszékén működő Űrkutató Csoport régi erdőtérképek és mai műholdfelvételek segítségével utánajárt: mi igaz ebből a feltevésből?

A NASA amerikai űrügynökség elismerő oklevéllel, Group Achievement Award díjjal tüntette ki az Európai Űrügynökség (ESA) Cluster programjának vezető kutatóit, köztük a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet négy munkatársát, a földkörüli térség kutatásához való sikeres hozzájárulásukért.

Mit tapasztaltak a KFKI RMKI kutatói a nagyenergiájú ionokkal kapcsolatban a Naprendszer peremén?

A Magyar Űrkutatási Iroda által 2004-re meghirdetett pályázati lehetőségek keretében a Földmérési és Távérzékelési Intézet által benyújtott, a „A Kis-Balaton Védőrendszer növénytérképezése szuper nagyfelbontású multispektrális űrfelvételekből” téma támogatást nyert.

Idén október 15-én kerül sor a hagyományos űrnapi rendezvényre.

Ezzel a hangzatos címmel (persze a kérdőjel nélkül) jelent meg nemrég egy sajtóhír, amely egy új magyarországi üzem június végi megnyitásáról számol be.

Hazai idő szerint 6.12-kor minden idők legdrágább bolygókutató szondája befejezte 96 perces fékezését, s pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás körül.

Az iparilag fejlett területek és nagyvárosok körzetében a légszennyezettség már olyan méreteket öltött, hogy az űrfelvételeken is megfigyelhető. Ez adta az ötletet a kutatóknak, hogy műholdfelvételek alapján határozzák meg a szennyezettség mértékét, kiterjedését és légköri transzportját. Kétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk az ICAROS NET nemzetközi kutatási projektet és néhány részeredményét.

A Nemzetközi Űrállomásra kerülő Obsztanovka kísérlet alapvető tudományos feladata a plazma-hullám folyamatok kutatása nagy objektum felületközeli zónájában – jelentős magyar részvétellel.