A Japán Űrügynökség űrruhákkal kapcsolatos fejlesztései alapján egy máshol is használható ruhadarabot dobtak piacra, amely segíti a testhőmérséklet szabályozását.

Az Egyesült Államokban épült, Japánból állították pályára a víz földi körforgásának kutatására készült űreszközt.

A modern, szilárd hajtóanyagú Epsilon hordozórakéta első repülése alkalmával szombaton a SPRINT-A műholdat állította pályára.

Az egyik radaros, a másik optikai, de mindkettőt végső soron Észak-Korea tevékenysége motiválta.

A májusban indított japán földmegfigyelő hold június legvégén elérte végső pályáját és röviddel utána megkezdte próbaméréseit is. Íme az első nap látványos globális víz- és jégtérképe.

A H-2A hordozórakéta fő terhe egy a víz földi körforgását kutató japán műhold volt. Mellette egy dél-koreai távérzékelő hold és két másik kisebb japán űreszköz jutott Föld körüli pályára.

Ez volt a H-2A hordozórakéta huszadik startja.

A hét elején a japán Akatsuki szondával befejezték azt a fontos hármas manőversorozatot, amelynek révén az űreszköz 2015-ben ismét a Vénusz közelébe juthat.

Tanegasima szigetéről H-2A rakétával pénteken indult az optikai felderítő űreszköz.

Az irányítók feladták, nem tudták működésre bírni a Daichi (ALOS) távérzékelő mesterséges hold elromlott energiaellátó rendszerét.

Az ALOS-2 (Daichi-2) sikeres elődjének munkáját folytatja, nagyfelbontású radarképeket készít bolygónk felszínéről.

Kína a Holdon, India a Mars felé, az első űrindítás dél-koreai földről – a jelek szerint 2013 az űr éve volt Ázsiában.

Az idei év második felében bemutatkozhat Japán új szilárd hajtóanyagú hordozórakétája, amellyel kisebb tudományos műholdakat szeretnének majd pályára állítani.

A PSLV rakéta vasárnap pályára állította a SPOT-6 francia kereskedelmi földmegfigyelő műholdat, és egy kis japán kísérleti egyetemi holdat is.

Elhárult a törvényi akadály az űreszközök védelmi célú alkalmazása elől Japánban. Eddig inkább a tudományos kutatáson volt a hangsúly, most jöhetnek akár a fegyverzet-ellenőrző műholdak is.

A második japán kisbolygóminta-gyűjtő űrszonda 2014-ben indulna az 1999 JU3 jelű földközeli kisbolygó felé.

A gyakorlatban már a nyáron, de most hivatalosan is végéhez ért a japán infravörös űrteleszkóp működése.

Közzétették az amerikai Terra műholdon repülő japán ASTER berendezéssel készült domborzati modellt. Az adatbázis a Föld csaknem teljes felszínének (99%-ának) a magassági adatait tartalmazza, 30 méteres felbontással.

Szerdán rövid időre kipróbálták a japán Vénusz-szonda hajtóművét, először azóta, hogy tavaly decemberben elvétette a pályára állást a Vénusz körül.

A kelet-afrikai ország délnyugati részéről készült a japán Daichi (ALOS) földmegfigyelő műhold hamis színezésű látható és infravörös űrfelvétel-kombinációja. A legfrissebb hírek szerint több mint valószínű, hogy a műhold végleg tönkrement.