A japán SLIM leszállószonda január 19-én érte el az égitest felszínét. Az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) öt nappal később készített képet a helyszíntől.

A japán űrszonda leszállt a Holdra, de napelemei nem tudtak energiát termelni. Az irányítók lekapcsolták ugyan, de még él bennük a remény a „feltámadásra”.

Nos, hamarosan megtudjuk, hogy a korábbi két kudarc (egy-egy „félkemény” és „sima” landolási próbálkozás) után ezúttal összejön-e minden.

Az idei japán űrstartok sorát egy az IGS sorozathoz tartozó optikai felderítő műhold pályára állítása nyitotta meg.

Havonta jelentkező rovatunk első részében kizárólag indiai híreket olvashattak. Ezúttal következzenek az ausztrál, japán, kínai, koreai és török „kis színesek”.

A japán Astroscale az űrszemét aktív eltávolítását célzó küldetése előfutáraként olyan műholdat készített, amely megszemlél egy űrszemétként keringő rakétafokozatot.

A rövidítések az idei második japán holdraszállási kísérletet, valamint egy röntgencsillagászati űrtávcsövet takarják, amelyek egyszerre, egy H-2A rakétával indultak.

E havi sorozatunk befejező részében rakétákról és kooperációkról lesz szó.

Sorozatunk előző részében a kínai űrállomáshoz kapcsolódó híreket olvashattak. Most lássunk néhány hírt a Hold kutatásáról.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térségről találnak olyan híreket, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Hordozóeszközök, műholdak következnek.

A Japán Űrügynökség tájékoztatóján bemutattak egy helyszíni felvételt, amely szerint a SLIM űrszonda felborulva ért le a Hold felszínére.

Japán űrtörténelmet írt, ötödik országként sima leszállást hajtottak végre a holdon. Üröm az örömben, hogy a SLIM napelemei nem termelnek energiát.

Az amerikai és európai közreműködéssel négy hónapja felbocsátott japán röntgencsillagászati műhold beüzemelése rendben halad – egy bosszantó kivétellel.

Havonta jelentkező sorozatunk második részében katonai űrtechnikákkal kapcsolatos régiós hírek után egy rövid, békésebb japán bejelentést találnak.

Havonta jelentkező összefoglalónk első részében űrhajósokról és űrhajókról volt szó. Ezúttal kínai–orosz műholdas ügyekről, illetve holdkutatásról lesz szó.

Havi ázsiai hírösszeállításunkat japán és kínai vonatkozású űrérdekességekkel folytatjuk.

E havi sorozatunkat – az előző két, kizárólag Indiával foglalkozó fejezet után – egy-egy ausztrál, indiai, japán, illetve két kínai rövid hírrel zárjuk.

Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A japán ispace cég szondája lehetett volna az első magánfejlesztésű űreszköz, amely sima leszállást hajt végre a Holdon. Az utolsó fázisban elveszették vele a kapcsolatot.

Az ALOS-3 (Daichi-3) földmegfigyelő műholdat állította volna pályára.