A nagyobb kínai és a két kisebb dél-amerikai távérzékelő műhold poláris napszinkron pályáról figyeli majd a Földet.

Az újabb vizsgálatok alátámasztják, hogy a Földet fenyegető komoly becsapódások ritkák, a kisebbeknél viszont van remény az ellenintézkedésekre.

Műholdfelvételeken is látszanak a több száz kilométeren át terjedő fekete füstfelhők.

Közel hét éve kezdett sorozatunkat hosszú idő után új résszel folytatva, most bemutatjuk a Föld globális talajnedvesség-térképét.

15 éve jött létre az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében a távérzékelő műholdak üzemeltetői térítésmentesen feldolgozott adatokkal látják el a katasztrófa sújtotta országok hatóságait.

A Sentinel-1A műhold radaros mérései alapján feltérképezték, hogyan deformálódott a földkéreg a szeptemberi nagy chilei földrengés nyomán.

Földmegfigyelés, űrszemét-eltakarítás – ilyen feladatokkal készültek a kis műholdak, amelyeket egy PSLV hordozórakéta állított pályára.

Az európai Sentinel-1A radaros földmegfigyelő műhold méréseiből kiderül, hol mennyivel mozdult el a felszín.

Létrejött az a két nemzetközi szervezet, amelyik figyelemmel kíséri a Földet fenyegető égitesteket és ajánlásokat tehet a veszély elhárításának módjára.

Vörös riasztást adtak ki Chile déli részén a Villarrica vulkán március 3-i kitörése után. Több ezer lakost kellett kitelepíteni a környező területekről.

Már nem is először, hanem másodszor. A Tunguz-esemény évfordulóján így akarják a közvélemény figyelmét a kisbolygókra irányítani.

Jó hír, hogy az igazán veszélyes földközeli kisbolygók pályáját már ismerjük. Igaz, a kisebbek még milliószámra rejtőzhetnek az űr mélyén, de ezek kevésbé veszélyesek.

Az év utolsó startjával állt pályára a Kaofen-4, amely geostacionárius pályáról 50 m-es felbontással kémleli majd Kínát és környékét.

Az ESA SMOS műholdja és két, amerikai, illetve japán társa betekintést nyújt a trópusi viharok születésébe, ami segítheti a szélsőséges tengeri időjárás előrejelzését.

Egy 1-2 méter körüli, kis sűrűségű, feltehetően üreges test tart a Föld felé. Bajt biztos nem okoz, de látványos és a tudományos megfigyelések számára érdekes lehet.

Műholdas gravimetriai adatok segítségével a kutatók kiderítik, mi van a földkéreg legmélyebb rétegében, 80 kilométerrel a Tibeti-fennsík alatt.

Évtizedekig keringhetnek a Föld körül a februárban felrobbant amerikai műhold kisebb-nagyobb darabjai.

A cseljabinszki meteorit óta Oroszország is egyre nagyobb erőkkel keresi a földközeli égitesteket. Közepes távcsövek meglévő hálózata mellé egy újabb, nagyobb műszer is készül.

Sikeres a földközeli égitestek keresésére átállított NEO-WISE műhold, de a fenyegető égitestek döntő hányadát a földi távcsövekkel fedezik fel.

Franciaországban laboratóriumban modellezik a Föld körüli pályán bekövetkező ütközések hatását, Oroszország nemzetközi megfigyelő-hálózatot működtet.