Az űrszemét kutatásába Európa is aktívan bekapcsolódik. Az ESA látványos videón mutatja be az űrszemét sokasodását.

November végén tüzes véget ért a két évtizedes nyugalom a Zöld-foki-szigetcsoport egyik tagján. A vulkánkitörés azóta két települést elpusztított.

Az elmúlt 25 év legnagyobb észak-kaliforniai földrengésének hatása, ahogy a Sentinel-1A műholddal megfigyelték.

Az Ázsiai Fejlesztési Bank és a Japán Űrügynökség (JAXA) összefogott, hogy a fejlődő országok számára hasznos előrejelző rendszert alakítsanak ki.

Április óta már repül a Sentinel-1A radaros földmegfigyelő hold. 2016-ban követheti az 1B jelű társa is, teljessé téve a rendszert.

Az Amerikai Légierő a mostaninál tízszer több űrszemétdarab követését reméli a 2018-ra elkészülő radartól.

Áprilisban az ESA új, még tesztüzemben működő radaros távérzékelő műholdja, a Sentinel-1A már fontos adatokat szolgáltatott az afrikai ország hatóságainak.

Két napon belül a második kazah műhold állt pályára. Ezúttal a közép-ázsiai ország első földmegfigyelő holdja, a KazEOSat-1 indult, európai Vega rakétával.

A kalifornai cég 28 apró űreszköze, amellyel a Földet fényképezik, február óta már pályán van. Jövőre jöhet még 100.

Annak ellenére, hogy a Föld környezetében egyre több az űrszemét, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemeltetőinek 2013-ban szerencséje volt.

Az erős naptevékenységnek – és a nemzetközi ajánlások betartásának – köszönhetően az elmúlt években mintegy 10%-kal csökkent az űrszemét mennyisége.

Ahogy egyre divatosabbá válnak az apró űreszközök, úgy növekszik az aggodalom, hogy teleszemetelik az alacsony Föld körüli pályák térségét.

Habár még csak néhány hónapja bocsátották fel, a Sentinel-1A műhold által készített felvételekről már bebizonyosodott, hogy alkalmasak a földfelszín 3D-s modelljének előállítására.

A Copernicus program bizonyos műholdjai a vulkánok és a szupervulkánok működési folyamatait is képesek vizsgálni.

Avagy hogyan alkalmazzák egy elsősorban tudományos célra készült európai műhold méréseit gyakorlati feladatokra?

Az ALOS-2 (Daichi-2) sikeres elődjének munkáját folytatja, nagyfelbontású radarképeket készít bolygónk felszínéről.

Bő háromhavi csapadék esett le két nap leforgása alatt a Balkán-félsziget északnyugati részén.

A Malaysian Airlines MH370 jelű járata március 8-án Kuala Lumpurból Pekingbe indult, de az intenzív keresés ellenére azóta sem találják.

Február végén először Francia Guyanába, majd márciusban a világűrbe indul az európai műholdas földmegfigyelés új korszakát nyitó Sentinel-1A.

Az európai GOCE műhold mérései szerint a Japánt megrázó 2011. márciusi hatalmas földrengés a környezetében megváltoztatta a gravitációs teret.