Japánban az épületeket úgy tervezték és építették, hogy ellenálljanak a nagyobb földrengéseknek is. A mostani katasztrófa legnagyobb részét a rengés által keltett szökőár és az általa magával sodort törmelékek okozták.

Cikksorozatunkban a 2011. márciusi 9.0 magnitúdójú Tōhoku földrengés és az azt követő szökőár hátteréről, eseményeiről olvashatnak, sok űrkutatási vonatkozással. Az első részben a kiváltó okot, a kéregmozgást ismerhetik meg.

Hihetetlennek tűnhet, hogy a Földtől több mint 20 ezer km-re lévő és közel 14 ezer km/óra sebességgel száguldó műholdak azok, amelyekkel közvetlenül a talpunk alatt lévő földkéreg számunkra érzékelhetetlenül lassú mozgásai kimutathatók és feltérképezhetők, de így van!

Az Interspect elérhetővé tette a 2010 októberében bekövetkezett súlyos vörösiszap-katasztrófa légi távérzékeléssel nyert nagyfelbontású állományait és a katasztrófához kapcsolódó információkat.

Az ALI (Advanced Land Imager) detektort azért építették, hogy megalapozzák a régebbi amerikai Landsat földmegfigyelő műholdak technológiájának megújítását.

Évi 1-2 cm-es elmozdulás egy gát esetén nem túl kicsi? Mit mutatnak az állandó szórópontú műholdradar-interferometriát alkalmazó vizsgálatok Hollandiában, a gátak országában?

Műholdas radarfelvételek feldolgozása során feltárult a vörösiszap-tározó október 4-én átszakadt gátjának múltja – egyelőre 7 és fél évre visszamenően.

Az eddigi legjobb, fél méteres felszíni felbontású műholdképek az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának átszakadt gátjáról és a katasztrófa által közvetlenül érintett településekről.

Több ember halálát, még többek sérülését, hatalmas anyagi és környezeti kárt okozott, hogy az ajkai timföldgyár egyik zagytározójának a fala átszakadt.

2010 nyarán Oroszországban többféle súlyos természeti csapással kell megküzdeni.

Pontosan hogyan zajlott 2011. március 11-én a Japán partjai mellett bekövetkezett 9.0 magnitúdójú földrengés?

Viszonylag olcsón, kisebb teljesítményű földi lézerekkel is lehetne csökkenteni az alacsony pályákon keringő hulladék mennyiségét – állítja egy új tanulmány.

A 2004 óta repülő DEMETER a földi ionoszféra zavarait kutatta. Decemberben állították le, januárban pedig elkezdték „biztonságba helyezni”.

Az EO-1 egy „gondolkodó műhold”, mégis a NASA egyik legolcsóbb földmegfigyelő űreszköze.

A közép-amerikai ország kormánya egymilliárd dolláros megbízást adott a Boeing cégnek három mesterséges hold és a hozzájuk tartozó földi kiszolgáló hálózat létrehozására.

Nemrég egy olyan tudományos eredményről adtunk hírt, amely az átszakadt ajkai vörösiszap-tározó elmúlt közel nyolc évi folyamatos mozgását bizonyította utólag, műholdradaros mérések alapján. Miről is van szó? Mennyire megbízható ez a technika? Hol tart az alkalmazása? Lehetne-e hasonló vizsgálatokat végezni máshol? A felmerült kérdéseket igyekszünk megválaszolni.

Vajon a műholdak láthatták-e előre az ajkai timföldgyár tározójának esetleges mozgását? Egyáltalán hogyan lehet olyan adatokhoz jutni, amelyek alapján ezt el lehet dönteni?

A mai nap képe a NASA földmegfigyeléssel foglalkozó honlapján a Kolontár és Devecser környékéről készült új műholdfelvétel.

Pakisztán területének közel egyharmadát, a lakosok közül 20 millió embert érintett a legutóbbi hatalmas árvíz.

Közép-Oroszország és a főváros környéke az eddigi legforróbb júliusát éli. Moszkva környékén több helyen erdőtüzek vannak.