Egy 2000 óta élő nemzetközi megállapodás alapján természeti katasztrófák esetén világszerte űrfelvételeket hívhatnak sürgős segítségül. Most Magyarországon is sor került az egyezmény aktiválására.

A Mexikói-öbölben levő olaj- és gáztermelő fúrótornyokat időnként erős örvények, amolyan „tenger alatti hurrikánok” veszélyeztetik.

A sáskajárások idején francia kezdeményezésre műholdas terminálokat vetnek be, amelyek révén felgyorsul és megbízhatóvá válik az információgyűjtés.

Befejezzük az Apophis kisbolygó felfedezéséről, a Földre való veszélyességének reális mértékéről, szükség esetén a védekezés módjáról szóló történetet.

Az Envisat űrfelvételén jól kivehető az a hatalmas füstfelhő, amely a vasárnap történt üzemanyagraktár-robbanás következtében árasztotta el a brit főváros környékét.

Az USA partjaihoz közeledő újabb nagyerejű hurrikánra készülve ideiglenesen evakuálják a NASA Johnson Űrközpontját is.

Az ESA Envisat távérzékelési mesterséges holdjának felvételén a katasztrófa nyomán keletkezett füst látható, messze az Atlanti-óceán fölött is.

A Német Űrügynökség (DLR) 2005. szeptember 27-29. közt Berlinben konferenciát szervez a közép- és kelet-európai országok részére a GMES (a távérzékelés környezetvédelmi és biztonsági alkalmazásai) témakörében.

Az Egyesült Államok űreszközök követésére specializált katonai szervezete (US SSN) a napokban jelentette be, hogy sikerült két kozmikus karambol szereplőit azonosítania. A két esemény közül az egyik idén januárban történt, amikor két rakéta „találkozott” 885 km magasan…

Oroszország távol-keleti szélén, a Kamcsatkai-félszigeten a közelmúltban két tűzhányó is kitört. Az ESA Envisat földmegfigyelő mesterséges holdjának felvételét mutatjuk be.

A napokban világszerte megemlékeznek a szomorú eseményről. Annak idején ez volt az első alkalom, hogy kereskedelmi távérzékelő mesterséges hold által készített képet használjon fel a média egy esemény igazolására.

Közép-európai idő szerint a január 24-re virradó éjszakán pályára állt a legújabb japán földmegfigyelő műhold. A JAXA űrügynökség legújabb „gyermeke” akár 1 : 25 000 arányú térképezést is lehetővé tesz.

Tizenhárom évi működés és 62 000 Földünk körüli keringés után az amerikai és francia üzemeltetők közös döntésének megfelelően leállították minden idők egyik legsikeresebb oceanológiai műholdját.

A napokban a hazai sajtóban felröppent az első hallásra hírlapi kacsának tűnő hír: 2036-ban egy kisbolygó becsapódása pusztítja el Európát! Amint az gyakran lenni szokott, a média tette a dolgát, sikerült sokmindent összezavarnia... Akit a részletek is érdekelnek, annak ajánljuk háromrészes cikkünket.

Európai mesterséges holdak adatait is felhasználják, hogy minél pontosabban követhessék és előre jelezhessék a trópusi viharok viselkedését.

A NASA Terra műholdjának felvételein a Katrina hurrikánt követő áradások kiterjedése látható.

Július közepén Románia területének nagy részén hosszan tartó záporszerű esőzések voltak, amelyek óriási árvizeket okoztak, elsősorban az ország keleti és déli részén.

A tavaly december 26-i, az Indiai-óceán térségében bekövetkezett tenger alatti földrengés nyomán keletkezett szökőár véletlen tanúja volt néhány mesterséges hold.

Európa egyik orbitális "radarszeme" tíz éve szolgálja az egész emberiséget. Az ERS-2 eddig közel 52 300 keringést végzett bolygónk körül, és mintegy 3000 felhasználó számára küldött adatokat a felszínről, az óceáni jéghegyekről, az ózón állapotáról, vagy éppen vulkanikus mozgásokról.

A Föld körbehajózásán versengő vitorlásoknak műholdas adatokkal segítenek elkerülni a veszélyes jéghegyeket.