Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Befejezésül néhány „kis színes” Kínából.

E havi sorozatunk előző részét egy kínai űrturizmussal kapcsolatos tervvel zártuk. Folytassuk és fejezzük be akkor további kínai tervekkel.

E havi sorozatunk első részében indiai híreket olvashattak. Most folytassuk emirátusi, indonéz, japán és kínai hírekkel.

Már a Tienkung űrállomásnál a legújabb kínai személyzetes űrhajó, rajta két férfiből és egy nőből álló személyzettel.

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Befejezésképp többféle témát érintünk.

A kínai holdprogram mintáinak elemzése során vulkáni eredetű üveggyöngyöket fedeztek fel a kutatók. Az igazi meglepetést a minták fiatal kora okozta.

Újra működésben a kínai kereskedelmi Ceres-1S rakéta.

Két hónapot felölelő összefoglalónk második része rakétákkal és a Naprendszer kutatásával foglalkozik.

Visszatért a Hold túlsó oldalán gyűjtött anyaggal a kínai Csang'e-6 űrszonda tartálya.

A kínai űrszonda egysége ma felemelkedett a Hold túlsó oldalán begyűjtött anyagmintával.

A megszokottnál táplálóbb, űrben járt vetőmagból nemesített rizst takarítottak be Kínában.

Kínai teherűrhajó indult a kínai űrállomáshoz.

Három űrhajós bő fél évnyi sikeres küldetésről érkezett vissza a kínai űrállomásról.

Pekingi idő szerint október 29-én délelőtt 10 órakor mutatták be a sajtó képviselőinek a soron következő hosszú időtartamú kínai űrrepülés személyzetét.

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Kezdjük holdkutatással.

A kínai Geely önvezető autóinak kommunikációját segítő műholdsereg újabb tagokkal bővült, majd nem sokkal később landolt a kínai mini-űrrepülőgép.

Sorozatunk befejező részére még egy-egy rövid hír maradt a már működő kínai és a még fejlesztés alatt álló indiai „mini” űrrepülőgépekről.

Pontosan ennyi mintát gyűjtött a minap visszatért kínai űrszonda a Hold túlsó oldalán.

A cél már nem csak a Föld körül keringő Tienkung űrállomásra, hanem akár a Holdra küldendő űrhajósok kiválasztása volt.

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Sorozatunk második részében űrhajósok, űrturisták és űrpolitika.