Háromrészes cikksorozatunk befejező részében a tervezett tudományos programokból szemezgetünk.

A Tienho (Tianhe) nevű, több mint 20 tonna tömegű hermetikus modul indításával megkezdődött az ázsiai ország kétévesre tervezett Föld körüli építési programja.

Az állomás létrehozásáról szándéknyilatkozatot írt alá a kínai és az orosz űrügynökség vezetője.

Kétrészes cikkünk első részében bemutattuk az 1971. márciusban összeállt űrhajóscsoportot. Most ismerkedjünk meg a rakétával és az űrhajóval!

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

De most tényleg. A Hold túlsó oldalán.

Havonta jelentkező sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Több éves hagyomány, hogy január elején rövid előretekintést adunk a következő évben várható fontos űreseményekről.

Havonta jelentkező sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Földet ért Belső-Mongóliában a kínai Csang'e-5 szonda tartálya, benne a Holdról származó anyaggal – és vetőmagokkal.

Háromrészes sorozatunk első részében nagy vonalakban megismerkedtünk a Tienkung űrállomás fő moduljával. Most lássuk a másik két nehéz modult és az összeszerelés menetrendjét.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A NASA – legalább közvetve – megkérdezné kínai partnerétől, milyen bolygóvédelmi intézkedéseket foganatosítottak a Tienven–1 szondánál.

1971. március 15-én Pekingben, a legnagyobb titokban kiválasztottak 20 űrhajósjelöltet.

Egy hónapon belül ismét három ugyanolyan műhold állt pályára Kínából, szűkszavű közlemény kíséretében.

Február 10-én a Tienven-1 ráállt az elsődleges, elnyújtott Mars körüli pályájára.

2019 januárjában érkezett a Hold tőlünk sosem látható oldalára a kínai Csang'e-4 űrszonda és holdjárója.

Kapnak-e külföldiek is a kínai Csang'e-5 űrszonda által gyűjtött több mint 1,7 kg-nyi holdkőzetből?

A Hosszú Menetelés-8 lenne az első többször felhasználható ázsiai rakéta.

Ma, közép-európai idő szerint valamivel hajnali 3 előtt a Csang’e-5 orbiter és földi leszállóegység duója elhagyta az elnyújtott Hold körüli pályát.