Elindult Kína első olyan Mars-küldetése, amely teljes egészében önerőből állt össze.

Ma a Belső-Mongóliában lévő leszállóhelyen sikeresen landolt az automatikus kínai űrhajó. Ezzel a repülés három célja közül kettő teljesült.

Május 5-én, magyar idő szerint dél körül Vencsangból indult a Hosszú Menetelés-5B első példánya.

1970. április 24-én került pályára az akkor jobb híján Kína-1-nek nevezett űreszköz.

A Hosszú Menetelés–5 decemberi sikeres indításával megvalósíthatóvá váltak Kína nagyratörő, elsősorban erre a rakétára épülő tervei.

2020-ban Kína nemcsak új hordozórakétákat és távoli küldetéseket indítana, hanem a startok számát tekintve – az elmúlt két évhez hasonlóan – világelső maradna.

Oroszország és Kína közösen tervezi a Hold kutatásának folytatását.

A Csang’e–4 kínai holdszonda már a nyolcadik holdi napját fejezte be a Hold túlsó oldalán, ebből az alkalomból több új felvételt tettek közzé.

A Csendes-óceán fölött a légkörbe lépve, irányított körülmények között megsemmisült Kína második kísérleti űrállomásmodulja.

Legalábbis a Space Review szerzője szerint. Vagy csak a provokatív címmel akarja ráébreszteni az Egyesült Államok illetékeseit az amerikai haladás csigalassú tempójára.

Kína közzétette új űrállomása kiépítésének menetrendjét és új űrhajósjelölteket válogattak.

...a kínaiak tegnap felbocsátott új űrhajójához tartozó kísérleti kapszulával.

Ez lesz a júliusban a Mars felé induló kínai űrszonda neve. Az előkészületek rendben zajlanak, és egyre többet lehet tudni a küldetésről.

A Csang’e–4 küldetés holdjárója megvizsgálta, mi van a Hold túlsó oldalán a felszín alatt.

Újra indult Kína nagy rakétája, először használtak úszó indítóállást és egy-egy 100-as és 300-as mérföldkövet is elértek. Visszatekintünk a kínai hordozórakéták 2019-es sikereire.

Megkezdődhet a holland–kínai kísérlet az univerzum „sötét korszakából” származó rádiósugárzás detektálására.

Pályára állítása mégis késik, mivel az ehhez szükséges hordozórakéta még nem készült el.

Hold körüli pályájáról készített ritkán látható, látványos felvételt a július 2-i napfogyatkozásról a Lungcsiang–2 kínai űrszonda.

A kínai Csang'e-4 leszállóegység állomáshelyén harmadszor ment le a nap. A Jütu-2 holdjáró már elérte eredetileg tervezett minimális élettartamát.

A kínai Csang'e-4 leszállóegység és a holdjáró is sikeresen átvészelte az első éjszakáját. A Hold túlsó oldalán hidegebb van, mint az innensőn.