Az űrtörténelemben most másodszor sikerült sima leszállást végrehajtani a Hold túlsó oldalán, ismét egy kínai űrszondával. A fő cél ezúttal kőzetminta visszahozatala a Földre.
Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Ebben a részben a Holdhoz „utazunk”.
Kínából elindult a legújabb kommunikációs relészonda, amellyel az ázsiai ország közeljövőbeli nagyszabású holdi űrszondás kutatóprogramját szolgálják majd ki.
Ki volt a kínai rakétatechnika atyja és milyen magyar vonatkozása van szakmai pályafutásának? Itt A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk harmadik kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.
Ötfordulós rejtvénysorozatunk harmadik kérdésére adott helyes válasszal a Park Könyvkiadó nemrég megjelent kötetét, A földrajz jövőjét lehet megnyerni!
Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek. Kezdjük kínai hírekkel!
Kínából szerdán két, a jelek szerint a Hold körüli pályára szánt kis kísérleti űreszközt indítottak, de a rakéta végfokozata nem végezte el rendesen a dolgát.
Miközben a nem kevésbé titkos amerikai X-37B újabb startja napok óta húzódik Floridában, a hasonló kínai automata mini-űrrepülőt felbocsátották Csiucsüanból.
Havonta jelentkező rovatunk első részében kizárólag indiai híreket olvashattak. Ezúttal következzenek az ausztrál, japán, kínai, koreai és török „kis színesek”.