Vége az űrversenynek. Erre kitűnő példa a kínai űrkutatás. A valóban néha túl óvatosnak tűnő fejlődés azonban mégiscsak fejlődés, mely rövidesen megkerülhetetlenné teszi Kínát az űrkutatásban. Hamarosan indul az első kínai Mars-szonda is.

Pénteken egy Beidou navigációs műholdat állítottak pályára.

Kínai bejelentés szerint 2007 áprilisában elindul Kína első holdszondája, a legendabeli "Hold-asszony" után elnevezett Chang'e űrszonda.

Hazai idő szerint ma hajnalban Kínából startolt a Sencsou-6 űrhajó. A második kínai emberes űrrepülés során két űrhajós utazik.

Nem kizárt, hogy a Sencsou-6 űrhajó eredetileg 2005 októberére tervezett indítására már szeptemberben sor kerül. Természetesen semmi pontosat nem lehet tudni, noha a kínai illetékesek néha megszellőztetnek bizonyos híreket.

Szerdán Kínából a saját műszaki-tudományos célú műholdsorozat egy újabb tagját állították pályára. Ehhez kapcsolódóan bejelentették, hogy jól halad az első nigériai távközlési hold építése és a második kínai személyszállító űrhajó előkészítése.

A kínai távérzékelési központ – amely Galileo-ügyekben az ESA kínai partnere – a China Galileo Industries nevű holdingot bízta meg, hogy különféle navigációs és távérzékelési technikákat és technológiákat fejlesszen a projekt keretében.

Október 19-i cikkünk második - befejező - részében végre az igazi interjút közöljük Zhou Jianping-gel, a kínai emberes űrprogram helyettes tervezőjével.

Chang E a kínai legendárium egyik sereplője, a „Hold-asszony”, aki a Holdra repül, ahol a szerencsés, fürkész szemek időnként még ma is megpillanthatják. S Chang E a neve az első kínai holdszondának is.

Kína 15 éven belül saját, állandó űrállomást állít Föld körüli pályára, de nem tervezi ember Holdra küldését – jelentette ki május 18-án Wang Yongzhi, a kínai űrprogram főkonstruktőre.

Kína igazi űrhatalommá válása zajlik éppen. A távol-keleti ország a negyedik űrrepülőterének megnyitását jelentette be.

Az ENSZ bécsi központjának épületében, a Világűrbizottság június 7-16. közötti idei ülésszaka alatt különleges elemmel bővült a ENSZ űrkutatási állandó kiállítása.

Az időjárással is és az űrhajóval is minden rendben volt, így már az első lehetséges alkalommal fékezhetett, majd landolhatott a második kínai személyszállító Sencsou.

Kínában 35 nőt válogattak be az első űrhajósnő-jelölt csoportba. Az mindenestre biztosnak tűnik, hogy közülük csak kevesen fognak a Kék Bolygó látványában gyönyörködni.

Egy kínai állami lapban megjelent hír szerint a következő kínai űrhajós (tajkonauta) idén októberben indulhat. Más, nem megerősített források szerint a Sencsou-6 űrhajó már két űrhajóssal száll a magasba.

Az 1970-ben felbocsátott 173 kg-os mesterséges hold, hivatalos elnevezés hiányában nyugaton a Kína-1 (sőt, Mao-1) nevet kapta.

Egy rövid ízelítőt adunk abból, hogy mi fog történni 2005-ben az űrkutatás világában.

Az IAF 55., Vancouverben megrendezett kongresszusának második napján, október 5-én Zhou Jianping (Csou Dzsa-ping) és Yang Liwei (Jang Li-vej) tartott sajtótájékoztatót. Az esemény után Zhou Jianping rövid interjút adott az Űrvilágnak. Az interjút hosszabb beszélgetés követte.

Kína a tervek szerint várhatóan 2010-ben indítja első női űrhajósát. A „tajkonauta” feladata az addigra már Föld körüli pályán keringő kínai űrállomáson való tudományos kutatás lesz.

A kínai CZ-2C/SM rakéta 29-én, közép-európai idő szerint 20:06-kor, a kszicsángi űrközpontból indult, és a Nap és a Föld kölcsönhatását vizsgáló Double Star műhold-duó első tagját juttatta egy 500 x 60.000 km-es, erősen elnyúlt, 28,5 fokos hajlásszögű pályára.