A következő nagy kínai űresemény az újabb emberes űrrepülés lehet, talán még szeptember vége előtt.

Idén is tovább épül a Nemzetközi Űrállomás, startolhat az első európai teherszállító űrhajó. Utolsó javításon esik át a Hubble-űrtávcső, és újból repülnek kínai űrhajósok.

Az Európai Űrügynökség követőállomásaira is szükség lesz, amikor a Csang'e-1 kínai űrszonda a Hold körüli pályára áll. Cserébe az európai kutatók is hozzáférhetnek a tudományos adatokhoz.

Vége az űrversenynek. Erre kitűnő példa a kínai űrkutatás. A valóban néha túl óvatosnak tűnő fejlődés azonban mégiscsak fejlődés, mely rövidesen megkerülhetetlenné teszi Kínát az űrkutatásban. Hamarosan indul az első kínai Mars-szonda is.

Pénteken egy Beidou navigációs műholdat állítottak pályára.

Kínai bejelentés szerint 2007 áprilisában elindul Kína első holdszondája, a legendabeli "Hold-asszony" után elnevezett Chang'e űrszonda.

Hazai idő szerint ma hajnalban Kínából startolt a Sencsou-6 űrhajó. A második kínai emberes űrrepülés során két űrhajós utazik.

Nem kizárt, hogy a Sencsou-6 űrhajó eredetileg 2005 októberére tervezett indítására már szeptemberben sor kerül. Természetesen semmi pontosat nem lehet tudni, noha a kínai illetékesek néha megszellőztetnek bizonyos híreket.

Szerdán Kínából a saját műszaki-tudományos célú műholdsorozat egy újabb tagját állították pályára. Ehhez kapcsolódóan bejelentették, hogy jól halad az első nigériai távközlési hold építése és a második kínai személyszállító űrhajó előkészítése.

A kínai távérzékelési központ – amely Galileo-ügyekben az ESA kínai partnere – a China Galileo Industries nevű holdingot bízta meg, hogy különféle navigációs és távérzékelési technikákat és technológiákat fejlesszen a projekt keretében.

A legfrissebb jelentések szerint a kínaiak már jövőre útnak indíthatják második űrszondájukat a Hold felé.

A Holdistennő-1 holdszonda sikerrel elkezdte kutatóprogramját és elküldte az első holdfelszínről készült képeit.

Hosszú Menetelés-3A rakéta emelte magasba ma a Csang'e (Chang'e) szondát.

Kína igazi űrhatalommá válása zajlik éppen. A távol-keleti ország a negyedik űrrepülőterének megnyitását jelentette be.

Az ENSZ bécsi központjának épületében, a Világűrbizottság június 7-16. közötti idei ülésszaka alatt különleges elemmel bővült a ENSZ űrkutatási állandó kiállítása.

Az időjárással is és az űrhajóval is minden rendben volt, így már az első lehetséges alkalommal fékezhetett, majd landolhatott a második kínai személyszállító Sencsou.

Kínában 35 nőt válogattak be az első űrhajósnő-jelölt csoportba. Az mindenestre biztosnak tűnik, hogy közülük csak kevesen fognak a Kék Bolygó látványában gyönyörködni.

Egy kínai állami lapban megjelent hír szerint a következő kínai űrhajós (tajkonauta) idén októberben indulhat. Más, nem megerősített források szerint a Sencsou-6 űrhajó már két űrhajóssal száll a magasba.

Az 1970-ben felbocsátott 173 kg-os mesterséges hold, hivatalos elnevezés hiányában nyugaton a Kína-1 (sőt, Mao-1) nevet kapta.

Egy rövid ízelítőt adunk abból, hogy mi fog történni 2005-ben az űrkutatás világában.