Havonta jelentkező összefoglalónk első részében űrhajósokról és űrhajókról volt szó. Ezúttal kínai–orosz műholdas ügyekről, illetve holdkutatásról lesz szó.

A helyszínek az ország északkeleti és délnyugati részén vannak, a cél a rádiócsillagászati kutatások mellett a kínai holdprogram és a Naprendszer távolabbi vidékei kutatására induló űrszondák támogatása.

A mai napon Csiucsüanból sikeresen pályára állították a soron következő kínai űrhajót.

Ebből az alkalomból adott interjút az ország hírügynökségének Jang Livej (Yang Liwei), az első kínai űrhajós...

Kína egy a Nap kutatására készülő űrszondát tervez, amely a Nap és a Föld dinamikai rendszerének egy ilyen célra még sosem használt Lagrange-pontjánál állomásozna.

Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, mégis érdekesek. Ezúttal űrhajósokról és járműveikről lesz szó.

Kína 2026-ra szeretné megvalósítani az ötletet, új ablakot nyitva a világegyetemre.

Ki az a tizenhét, és ki a négy? Ezekben a napokban nagy az űrhajósforgalom a Föld körül.

...mármint a rakéta és az űrhajó, mert a személyzet bejelentésére még egy picit várnunk kell.

Május elején, 276 napos küldetés után landolt a tavaly augusztusban indított kínai űrrepülő. Hivatalos információ nem látott róla napvilágot, de követéséből azért le lehet vonni néhány érdekes következtetést.

Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek.

A Csüecsiao-2 (Queqiao-2) feladata többek közt a Hold túlsó oldalára küldendő mintahozó űrszonda, majd a déli pólus környékére szánt leszállóegység kommunikációs kiszolgálása lesz.

Október 19-én a Sencsou-17 űrhajót szállító rakétát kigördítették a függőleges szerelőcsarnokból.

Havi ázsiai hírösszeállításunkat japán és kínai vonatkozású űrérdekességekkel folytatjuk.

E havi sorozatunkat – az előző két, kizárólag Indiával foglalkozó fejezet után – egy-egy ausztrál, indiai, japán, illetve két kínai rövid hírrel zárjuk.

Sorozatunkban előző részében több indiai és egy nagyon rövid indonéz hírt olvashattok. A befejező részben kínai érdekességek következnek.

A kínai űrállomáson eltöltött fél év után hazatértek a Sencsou-15 utasai.

A három kínai űrhajós egyike most először nem katonai háttérrel érkezett, hanem polgári foglalkozású.

Legalábbis így értékeli egy amerikai elemző azt, hogy Kína űrközpontot létesít Afrika stratégiailag fontos pontján.

Teherűrhajó indult (és érkezett) a kínai modulűrállomáshoz. Egy Hosszú Menetelés-7 rakétával, a Hajnan szigetén fekvő Vencsang űrközpontból startolt.