Pénteken egy kínai földmegfigyelő holdat (és vele még három másik aprót), valamint az orosz műholdas navigációs rendszer egy új tagját állították pályára.
Az emberi tevékenységből származó megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás hatására a légkör legkülső rétege, a termoszféra folyamatosan hűl és összehúzódik. Emiatt tovább maradnak a Föld körül az űrszemét darabjai.
Bemutatjuk a hamarosan induló új európai Vega rakéta legfőbb hasznos terhét – a magyar Masat-1 műhold egyik „útitársát” –, a pontos lézeres távmérésre alkalmas céltárgynak készült olasz LARES-t.
Az ESA kísérleti techológiákat kipróbáló, 2009 novembere óta pályán levő kis műholdjának manőverező hajtóművei üzemanyag-utánpótlást kaptak, egy új módszer segítségével.
Ma elindult az európai Vega hordozórakéta második példánya, rajta a Proba-V kísérleti földmegfigyelő, a VNREDSat-1 vietnami távérzékelő, és az észt ESTCube-1 műholddal.
A jelek arra mutatnak, hogy a BLITS az emlékezetes 2007-es kínai űrfegyverteszt nyomán keletkezett egyik törmelékdarab miatt változtatott hirtelen a pályáján és forgásán.
A PSLV rakéta fő hasznos terhe, a francia-indiai SARAL óceánkutató hold mellett még hat kis űreszköz állt poláris pályára, köztük az első osztrák műhold, és más „elsők” is.
Az Antares rakéta hamarosan várható bemutatkozó repülése alkalmával a NASA új fejlesztésű, olcsó, a kereskedelemben kapható okostelefonokon alapuló nanoműholdakat is pályára állít.
Az amerikai hadsereg kutató-fejlesztő szervezete nagy számú, jóformán „eldobható” kis távérzékelő műhold rajaival elégítené ki az alakulatok űrfelvételigényeit.
Egy hónappal ezelőtt a Vega rakéta nem csak a magyar kisműholdat, de más európai egyetemi holdakat is pályára állított. Mi történt, mi történik azokkal?
A Progressz M-13M teherűrhajó levált az űrállomásról. Mielőtt megsemmisülne a sűrű légkörben, még pályára állít egy orosz kutatóműholdat, amelyen magyar készítésű berendezés is repül.