Mégis megvan a NASA kísérleti napvitorlása! Korábban abban sem voltak biztosak, hogy a NanoSail-D egyáltalán önálló pályára tudott állni. Akkor nem is, de most...

Nem Hófehérke törpéiről, hanem egy hófehér Minotaur-4 rakéta utasairól van szó.

Lassan félidejéhez ér a svéd Prisma műholdkísérlet, amelynek során két űreszköz a közeli kötelékrepülést gyakorolja Föld körüli pályán.

Az ESA Proba-2 műholdja négy egymás utáni pályáján is „látta” a július 11-i teljes napfogyatkozást – igaz csak részlegesen.

A Koreai Köztársaságból indított második, félig orosz, félig hazai fejlesztésű KSLV hordozórakéta sem érte el a Föld körüli pályát.

Egy orosz Rokot rakétán osztozva útitársként, a Föld körüli pályára indult az ESA két új mesterséges holdja, az SMOS és a Proba-2.

Ma végrehajtották az ázsiai ország területéről az első műholdindítást.

A katonai célú ballisztikus rakétából átalakított hordozóeszköz négy ország hat kis műholdját állította pályára Bajkonurból.

Az űrrepülőgép STS-126 jelű küldetése rövidesen véget ér. Egyre valószínűbb, hogy a rossz floridai időjárás miatt végül a kaliforniai Edwards Légitámaszponton ér Földet a hét űrhajós.

A mindössze 65 kg-os űreszköz, amellyel földközeli kisbolygókat szeretnének találni, 2010 körül indulhat.

A november végén indított NanoSail-D-ről először azt hitték, hogy rendben elvált az anyaműholdjától, de azóta sem sikerült kapcsolatba lépni vele.

A NASA NanoSail-D kísérlete ezúttal egy Minotaur-4 rakétával jutna Föld körüli pályára.

A Föld mágneses környezetét kutató, ma is kitűnően működő európai műholdnégyes egy évtizeddel ezelőtt indult.

Egy napkutató űreszköz és egy űrbeli kötelékrepülést végrehajtó műholdpáros indult kedden orosz hordozórakétával.

Egy új, olcsó módszerrel csökkenthető lenne az űrszemetet gyarapító, már nem használt műholdak száma az alacsony Föld körüli pályákon.

Az első űreszköz, amelyet dél-koreai területről indítottak, nem érte el a számára kijelölt pályát. Sorsa bizonytalan, valószínűleg elégett a légkörben.

Az ázsiai ország augusztus közepén indíthatja első saját hordozórakétáját, amellyel műholdat szeretne pályára állítani.

Az űrkutatásban egyre inkább elterjed, hogy egy bizonyos feladatot nem egyetlen, hanem egy közös rendszert alkotó több műholddal oldanak meg.

A mikro- és nanoműholdak nagyobb elterjedését segítheti az a vékony védőréteg, amelyet most fejlesztettek ki Amerikában.

Tavaly ősz óta a CHIPSat ultraibolya csillagászati miniműhold a harmadik űreszköz, amelyet a NASA takarékossági okokból nem működtet tovább.