Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Most, hogy a műholdsereg majdnem fele pályára állt már, a szélessávú internetszolgáltatásra készülő cég bemutatta az OW1 jelű felhasználói terminálját.
2016 nyarán Kína Föld körüli pályára állította a világ első kvantumkommunikációs műholdját. Az azóta eltelt öt évben mozgalmas előrelépések történtek a területen.
Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
A kvantumtechnológia nem csak a biztonságos kulcscsere révén forradalmasíthatja napjaink biztonsági megoldásait, hanem az általa kínált véletlenszámok segítségével is.
Az Arianespace Vega rakétája sikeresen pályára állította az európai Airbus cég Pléiades-Neo-4 távérzékelő holdját, meg még négy kisebb űreszközt – köztük egy újabb magyar építésű műholdat!
Amint az várható volt, a küldetések növekvő száma miatt egyre nagyobb teher nehezedik a NASA mélyűri kommunikációs hálózatára, a DSN-re (Deep Space Network).
Újabb műholdat indított Kína a geostacionárius adatátjátszó rendszerébe, amellyel az alacsony pályás űreszközök – például az emberes űrhajók és az űrállomás – folyamatos kommunikációját biztosítják a Földdel.