December 28-án (vasárnap), közép-európai idő szerint 24:00-kor indult Bajkonurból az az orosz Proton rakéta, melyet néhány másodperccel a start után már el is nyelt az alacsony felhőzet. A start szerencsére rendben zajlott, és így nem sokkal később pályára került az új generációs Express AM távközlési műholdak első tagja.

Kína sikeresen pályára állított szombaton egy távközlési műholdat, és ennek apropóján egy illetékes bejelentette, hogy Peking 2005-ben tervezi a következő űrhajós utazását.

A hatalmas kiterjedésű országban természetes igény van az űrtávközlés, a műholdas helymeghatározás és navigáció fejlesztésére. Cikkünk a leglátványosabb eredményeket foglalja össze.

A ma hajnalban indított európai Ariane 5 rakéta az első európai holdszondán (SMART-1) kívül pályára állította az európai e-Bird, és az indiai INSAT-3E távközlési műholdat is.

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogy miképp sikerült megmenteni a SOHO-t. Mostani – befejező – cikkünkből kiderül, hogy ez miért is volt annyira fontos oly sok szakember – sőt nem csak szakember – számára.

A 300. orosz Proton rakéta szombatra virradó éjszaka sikeresen pályára állította az AMC-9 jelű amerikai távközlési műholdat.

Az elmúlt éjszaka, közép-európai idő szerint 0:10-kor elindult az amerikai Atlas-5 hordozórakéta második példánya. Hasznos terhe a Hellas Sat 2, Görögország és Ciprus első saját távközlési műholdja.

Mára már több, mint 1000 iskola iratkozott fel erre a vadonatúj szolgáltatásra, amelyet az Espresso Broadband Ltd. biztosít különböző oktatási intézmények számára. A cég műhold technológia alkalmazásával sugároz naprakész információt az angliai és wales-i iskolák tanárainak és hallgatóinak.

Az Ariane 5 megnövelt tolóerejű változatának tavaly decemberi meghibásodása után most indították volna először a nagyrakéta alapváltozatát. A startot azonban el kellett halasztani – ezúttal nem a rakéta hibája miatt.

Az iráni kormány a közelmúltban az olasz Carlo Gavazzi Space céggel írta alá azt a szerződést, amely szerint Irán első távközlési holdját az itáliai űripari vállalat készíti.

Közép-európai idő szerint ma este 22:30-kor az 1684. Szojuz hordozórakéta sikeresen pályára állította a Fregat végfokozatot és a rá erősített AMOS-2 távközlési műholdat.

Bár a napfolt-tevékenység maximumán már rég túl vagyunk, Napunk mégis úgy forrong, mintha elfelejtette volna az emberek által megfigyelt tudományos tényeket. Mostani aktivitása akár a távközlési hálózatok és rádiónavigációs rendszerek működésére is hatással lehet.

India a következő évben három mesterséges hold indítását tervezi. A jelenlegi tervek szerint egy-egy távközlési, távérzékelő és távoktatási űreszköz kerül pályára.

2003 januárjában magyar kutató és filmes expedíció érkezett a Nyugat-antarktiszi King George-szigetre. Munkájuk során rendszeresen alkalmazták a mobil műholdas kommunikációt és a GPS műholdas helymeghatározást.

Az antenna pozíciójának hibája miatt félő volt, hogy június 27-től elsötétülnek a SOHO képei, s 19 napig nélkülöznünk kell a Napot figyelő „űrszem” adatait. Úgy tűnik azonban, hogy sikerülhet minimalizálni az adatveszteséget, sőt az ESA mai közleménye szerint a probléma hosszú távon jóval kisebb lesz mint azt korábban gondolták. A mostani közlemény jó alkalom arra, hogy (egy kétrészes cikksorozatban) megismerkedjünk ezzel a nem mindennapi űreszközzel.

Az ESA TV élőben közvetíti a Mars Express hétfői startját. A műholdas adás szabadon fogható az ASTRA műholdrendszerről.

Csütörtökön az indiai fejlesztésű GSLV hordozórakéta sikeresen állította geostacionárius átmeneti pályára a saját fejlesztésű GSAT-2 távközlési műholdat.

Az egy napos halasztást követően kitűzött időponthoz képest mindössze néhány perces késéssel elindult Francia Guayana-ból az Ariane 5 alapváltozatának legújabb példánya. A rakéta sikeresen a geostacionárius pályához vezető átmeneti pályára állította az Insat 3A és a Galaxy XII műholdakat.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Mostani epizódunkban megismerkedünk az első Ariane rakéták sikereivel és kudarcaival, és bemutatjuk az első olyan magyar űrberendezést, amely „nyugati” űreszközzel jutott a világűrbe.

A világ egyik kiemelkedő légitársasága a British Airways. A BA most London - New York járatán megkezdte a Boeing Connexion nevű szélessávú műholdas szolgáltatásának vizsgálatát.