A NASA Voyager–1 szondája azzal a fedélzeti rádióadójával küldött üzenetet, amelyet 1981 óta nem használtak.

A 2013 óta működő európai asztrometriai űrtávcső, a Gaia a közelmúltban két kellemetlenségnek is ki volt téve, amelyek munkát adtak a földi szakembereknek.

A japán holdszondát egyetlen éjszaka túlélésére sem tervezték, mégis a harmadik után is bejelentkezett.

Az Intuitive Machines Nova-C leszállószondája az első hírekkel ellentétben nem a tervezett, függőleges helyzetben érte el a Hold felszínét.

Egy szoftverfrissítéssel sikerült úrrá lenni az ESA égtérképező űrtávcsövének akár a küldetés meghiúsulásával is fenyegető hibáján.

Az egy hónapja indított európai Jupiter-szonda RIME műszerének 16 m-es antennájával meg kellett küzdeniük a szakembereknek.

Szerencsés fordulat: sikerült kapcsolatba lépni a NASA Hold körüli pályára tartó kis űreszközével.

A Galileo navigációs rendszer történetében először kellett ütközéselkerülő manővert végrehajtania egy műholdnak.

Két Galileo navigációs műhold 2014-ben nem megfelelő pályára került, de segítségükkel most a korábbinál pontosabban kimérték a gravitációs vöröseltolódást.

Nemrég adtunk hírt róla, hogy a Mars Express szonda radarjával felszín alatti vízre utaló jeleket találtak a Marson. Milyen izgalmakkal kezdődött a történet 2004-ben?

Általában nem szoktunk külön hírt szentelni a teherűrhajók csatlakozásának a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), de a Cygnus NG-21 most kivétel.

A szovjet–orosz űrhajózás történetében megesett egyetlen – nem szándékos – vízre szállás még életben lévő űrhajósa június 12-én, 82 éves korában hunyt el.

Emlékeznek még a januárban furcsa helyzetben a Holdon landolt japán űrszondára?

Több mint egy héttel a félsikerű sima holdi leszállás után a japán űrszonda napelemei elkezdtek energiát termelni. Még maradt egy-két nap a hasznos munkára.

A legöregebb még működő űreszközöket múzeumba illő technológiák és néha ötletes, egyedi műszaki megoldások tartják életben.

Ahogy várható volt, a Mengtien űrállomásmodult indító rakétafokozat a startot követő néhány nappal irányítatlanul belépett a légkörbe.

A szeptember végén indított kínai geoszinkron műhold kezdetben átmeneti pályán ragadt, de a jelek szerint mégis meg tudták kezdeni magasságának megemelését.

Az Európai Űrügynökség (ESA) diákműholdja tavaly december 3-án állt pályára. A kezdeti nehézségek után most megkezdődhet a beüzemelése.

Néhány száz kilométerre a bajkonuri indítóhelytől földet ért Alekszej Ovcsinyin és Nick Hauge, a balszerencsés Szojuz MSZ-10 két űrhajósa.

A SES tegnap éjjel felbocsátott műholdja jó állapotban van és a start során fellépő anomália ellenére rendben halad a pályája felé.