Európa türelmetlenül várt új radaros földmegfigyelő műholdja egy Vega-C rakétával indult, amelyet két évvel ezelőtti kudarca után most vettek ismét használatba.
Az európai Copernicus program nagy felbontású földmegfigyelő műholdjainak első utánpótlása, a Sentinel-2C a Vega rakéta búcsúrepülése során állt pályára.
Az 1995-ben indított, 16 éven át aktív, a maga idejében úttörőnek számító európai földmegfigyelő műhold várhatóan február második felében belép a sűrű légkörbe és megsemmisül.
Nemrég két újabb műhold csatlakozott az európai Galileo működő konstellációjához, jeleket kibocsátva több mint hárommilliárd felhasználó részére szerte a Földön.
Kevesebb mint egy héttel a december 5-ei felbocsátása után az
ESA már közzé is tette az európai Copernicus földmegfigyelési program legújabb radaros műholdjának legelső képeit.
Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Az Airbus első Eurostar Neo műholdjának sikeres startja után néhány órával az Airbus Beluga szállítógépével megérkezett a Kennedy Űrközpontba a műhold ikertestvére.
A Lengyel Űrügynökség (POLSA) szándéknyilatkozatot írt alá a Virgin Orbit céggel. A LauncherOne rakétát indító repülőgépek jövőre már Lengyelországból is felszállhatnak.
Európa saját műholdas navigációs rendszere, a Galileo mára a Föld legpontosabb, legprecízebb, méteres pontosságot elérő műholdas navigációs rendszerévé vált, amely bárhol elérhető.