Az ESA miniatűr földmegfigyelő holdja 2001 októbere óta működik. Egy kis képes összefoglalót adunk abból, amit eddig látott.

Egy brit doktorandusz-hallgató lottóklubot alapított, amelybe legalább heti tíz fonttal lehet belépni. Ha nyernek, a pénzt űrkutatási célra ajánlják fel.

Közép-európai idő szerint kedden 0:06-kor indult Bajkonurból a Porton hordozórakéta legutóbbi, ezúttal Breeze-M végfokozattal szerelt példánya. A hordozórakéta az Eutelsat távközlési szolgáltató W3A jelű műholdját állította pályára.

Az EURISY szövetség a Magyar Űrkutatási Irodával együttműködve május 27-28-án Budapesten rendezi meg a Galileo navigációs műholdrendszerrel, annak jövőbeli alkalmazásaival kapcsolatos konferenciáját.

December 29-én indul közös európai-kínai együttműködés keretében a Nap-Föld kölcsönhatást vizsgáló Double Star (Kettőscsillag) műholdpáros első tagja.

A vasárnapi Delta adásában több asztronautikai témája blokkot láthatunk. Szó lesz a marsi életnyomok magyar elméletéről, a napviharokkal kapcsolatos legújabb német kutatásokról, és egy szupergyors kameráról - mely egyszer talán a Marsra is eljut.

Az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA), e két független európai szervezet szerződésben erősítette meg együttműködési szándékát az űrkutatás területén. A cél: kontinensünk erejének növelése, az űrkutatás eredményeinek minél jobb gyakorlati hasznosítása.

Újabb fontos mérföldkövéhez érkezett az ESA és az EU közös Galileo űrnavigációs programja. Az ESA július 11-én aláírta az első két kísérleti mesterséges hold megépítéséről szóló szerződést.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Sorozatunk mostani részéből kiderül, hogy miképp sikerült több tucat légkörkutató ballont egy műholddal felrobbantani, és hogy miért indult oly nagy késéssel az első olyan európai űrszonda, mely eljutott a Jupiterhez.

Az Európai Űrügynökség és az UNESCO immár két éve használ űrfelvételeket az afrikai gorillák védelmében. A debütálás sikeres volt, ennek köszönhetően az együttműködést pár napja magasabb szintre emelték.

Ma reggel, közép-európai idő szerint 4:19-kor indult Bajkonurból a legutóbbi Szojuz hordozórakéta, orrkúpja alatt a Szojuz TMA-4 űrhajóval. Az űrhajóban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kilencedik alaplegénysége és André Kuipers holland asztronauta utaznak.

Hároméves szünet után sikerült életre kelteni az ERS-2 távérzékelési mesterséges hold egyik, az óceánfelszín fölött uralkodó szél sebességét mérő műszerét.

Hosszadalmas tárgyalások után sikerült nyélbe ütni az Európai Unió és az USA megállapodását az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszert érintő kérdésekről.

A Mars-utazásokhoz fejlesztés alatt álló technológia segíti Spanyolországban a Cava nevű fehér habzóbor minőségének folyamatos fenntartását. Ennek a tavalyi cikkünknek ismételt közlésével szeretnénk minden kedves Olvasóknak sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánni!

December 10-én Bajkonurból Proton rakétával sikeresen pályára állították az orosz GLONASSZ navigációs műholdrendszer három új holdját. A start érdekessége, hogy most először került Föld körüli pályára egy második generációs (GLONASSZ-M) mesterséges hold.

Bolygónk mágneses tere pajzsként véd bennünket a világűrből érkező töltött részecskék ellen. A NASA és az ESA űreszközeinek legújabb eredményei szerint azonban a pajzsban többórás "repedések" alakulnak ki.

A német-amerikai-brit együttműködésben épült, 1990 és 1999 között működött ROSAT röntgencsillagászati mesterséges hold adatainak feldolgozására készült algoritmus alkalmazásával a bőrrák egyes típusai könnyebben és korábban felismerhetők.

Az Európai Unió és az ESA közös navigációs műholdrendszere, a Galileo fejlesztésének lökést adhat az olasz és a német kormány megegyezése a feladatok megosztásáról. Az utóbbi időben lelassulni látszó programmal kapcsolatos legfrissebb híreket foglaljuk össze.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A 12. részben megismerkedhetünk az Interkozmosz első eredményeivel.

A francia űrügynökség (CNES) szakemberei olyan tanulságos és egyben szórakoztató oktatási eszközt fejlesztettek ki, amely műholdas adatok alapján segít eligazodni az érdeklődő fiataloknak az óceánok és tengerek világában. A Hydronaute már Franciaország négy tudományos múzeumában működik.